Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Valló Judit: Legénylakás – modern lakósejt. Fővárosi garzonlakások és bérlőik a 19–20. század fordulójától az 1940-es évekig
Valló Judit: Legénylakás - modern lakósejt 81 illetve az esetlegesen megegyező kategóriarendszerek mellett is fennálló eltérő feldolgozási szemlélet is nehezíti.10 li A továbbiakban az 1906. és 1910. évi népszámlálás néhány vonatkozó adatát, illetve részletesebben az 1920 és 1941 között rögzített, garzonokat leíró lakásstatisztikai összesítéseket és munkákat használom fel, segítségükkel a konyhátlan-fürdőszobás kislakások jellemzőit, lakóinak társadalmi összetételét vetem össze a kategóriák közötti átjárhatóság és a feldolgozások engedte keretek között. Garzonlakások a városi térben A századfordulós fővárosban garzonlakások a belső pesti kerületek (Lipótváros, Terézváros, Erzsébetváros) beltelki részein, a Belvárosban, a Józsefvárosban és Budán, az I. kerület belső negyedeiben helyezkedtek el, de a lakásstatisztika az I. kerület kültelki részén is utal konyhátlan garzonokra." A teljes budapesti lakásállományon belül azonban csak igen csekély, jócskán 1% alatti arányban fordultak elő az ilyen típusú fürdőszobás kislakások. Az 1906. évi népszámlálás adataiból a 3, illetve 4 helyiséges konyhátlan lakások számát lehet pontosan megállapítani: 414 háromhelyiséges és 193 négyhelyiséges konyhátlan lakást tartottak ekkor nyilván, ami bizonyosan magasabb az egy- és kétszobás konyhátlan, fürdőszobás garzonok valódi számánál, hiszen a 3-4 helyiségből nem következik feltétlenül, hogy az összeírt lakások fürdőszobával is rendelkeztek. Az 1910-es évektől a fürdőszobás garzonlakások számának alakulása már nyomon követhető: jól látszik, hogy az 1920-as évek elejéig a garzonlakások piacán nagyobb arányban jelentek meg a több-, jellemzően kétszobás, konyhátlan-fürdőszobás lakások, mint az egyetlen lakószobás típus lakásai. 1925 után viszont megfordult ez az arány, és a legkisebb garzonok száma az 1940-es évekig már sokkal dinamikusabban nőtt. 10 Utóbbinál gondolok például az 1920. és 1925. évi lakásviszonyok adataira, amelyekből - a korábbi, illetve későbbi lakásadatokkal ellentétben - nem lehet a garzonok városon belüli elhelyezkedését rekonstruálni, mert a területi lakásviszonyokat mutató táblák helyiség és szobaszám szerinti bontásában a konyhátlan, de fürdőszobás lakások nem láthatóak a számokból. 11 1906. évi népszámlálás 27. tábla, 134—139. p.
