Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett a 19–20. század fordulóján
Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett... 59 ban olyan helyi lakosok közül kerültek ki, akik korábban is szakmájukban dolgoztak, vagy pedig más módon (vándorló tanoncként, iparosként) kötődtek a városhoz. Mindez erősen befolyásolta a vállalkozások tőkeerejét, s így a gyárak méretét is. A Zsolnay-gyárat leszámítva a pécsi gyárak - hasonlóan az ország más városaihoz - általában kicsik voltak.36 A vállalkozók belső rekrutációja persze következményekkel is járt: az összefonódottság, a társadalmi és gazdasági kapcsolatok „intenzív” rendszere belterjessé tette a város iparának működését, ugyanakkor a biztos helyi és regionális piac léte el is kényelmesítette a versenytől egyre inkább elszakadó helyi gyáriparosok egy részét.37 A gyáripar térbeliségét vizsgálva kiemeljük, hogy a kezdetben a Belvároshoz kötődő ipar egyre inkább a külső kerületekben kapott helyet. A Belvárosban alig volt már lehetőség jelentősebb méretű ipari egység létrehozására, de azért a foghíjtelkeken erre is láttunk eseteket, mint például a Mária utcai Angster- gyár, a Nepomuk (ma: Munkácsy) utcai Kindl-vasgyár, avagy a Sörház utcai Scholtz-sörgyár esetében. Ugyanakkor kezdett kialakulni a Búza tértől (más néven: Vásártér) keletre lévő területen a város keleti-délkeleti irányultságú iparteleprendszere. Az ott létrejött nagyobb üzemek közül említsük meg az Alsó-Puturla utcában felépült Hamerli kesztyűgyárat, a Felsőmalom utca keleti oldalán elhelyezkedő Erreth-bőrgyárat, a Búza tér (Vásártér) keleti oldalán lévő Ruepprecht-gyárat, illetve jóval keletebbre a Pálya utca két oldalán lévő Zsolnay-gyárat, az Üszögi úton lévő ifjabb Scholtz-féle sörgyárat, valamint a Deutsch-téglagyárat s egy-két malmot. Egy másik ipartelep formálódott a Belvárostól délre eső, egészen a vasúiig lenyúló területen. Itt helyezkedett el a két nagy faipari komplexum, az Engel- gyár több részlege és a Hoffmann-bútorgyár, a Herczeg-testvérek rézöntő gyára, a gázmű és a villanytelep, nem is beszélve a dohánygyárról.38 A vasúttól délre a bőrgyár és vele szemben a városi közvágóhíd épült ki. Érdekes módon a város nyugati területein nem alakult ki nagyobb ipartelep, itt a Hirschfeld-sörgyáron és egy-két malmon kívül jelentősebb ipari kapacitás nem jött létre a vizsgált korszakban, aminek persze az is lehet az oka, hogy a városnak ez a része jelentős részben a katonaság által volt foglalt (hadapródiskola, laktanyák stb.) 36 Az összehasonlításhoz: Thirring 1912. 305. p. Csak néhány példa ehhez: a gyorsan fejlődő Miskolcon a legnagyobb gyár 200 főt foglalkoztatott; Kassán egy nagyipari vállalkozást leszámítva szintén pár száz fős gyárakat találunk stb. 37 Ennek majd főleg az 1920. évi trianoni békediktátum után lett nagy jelentősége, amikor az addig biztosnak számító déli piac elveszett. 38 Az utcamegnevezéseket a korabeli térképekről vettük. Legtöbbet az 1904. évi térképet használtuk. BML Térképtár. Pécs szabad királyi város térképe 1904.
