Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett a 19–20. század fordulóján
56 Városépítés, várostervezés egy telephelyet, amely az ottani értékesítéshez kapcsolódott. Ezekben az évtizedekben alapozódott meg a „pécsi kesztyű” fogalma, amely egy sikeres vállalkozás jó minőségű termékeként született meg. A sikerben nagy szerepe volt a saját üzemében készülő, kiváló minőségű alapanyagnak.18 A gyár fejlődését állami szubvenció is segítette: a cég a 20. század elején 40 000 korona állami támogatást kapott, amelynek felhasználásával - a saját erővel kiegészítve - jelentős gyárbővítést hajtottak végre.19 Érdekes módon Hamerli nemcsak kesz- tyűgyártással foglalkozott; a vállalkozói stratégia a több lábon állás modelljét mutatta: ingatlanokat vásárolt, megvett egy bérkocsis személyszállítási céget, volt korcsmája stb.20 A reformkortól kezdve vas- és gépgyártó, illetve rézöntő műhelyek mindig működtek a városban. A nehézipar a legtöbb esetben tipikusan egymásra épülő, technológiai szempontból gyárszerű termelési folyamatot jelent. Pécsett 1910 körül az ipari keresők mintegy 10%-a ebben az ágazatban dolgozott. A fém- és gépiparban több jelentős méretű gyár is kialakult Pécsett. A századforduló idején a volt Haberényi-gépgyár Hamerli József21 kezébe került, aki a belvárostól délre, a Czindery és az Alsómalom utca sarkán új öntödét épített. Hamerli József a kesztyűgyáros Hamerli János negyedik gyermeke, aki - egy családi osztozkodás eredményeképpen - a vasas szakma felé orientálódott, s a rokonság révén vaskereskedéshez jutott, majd gyárat vásárolt.22 A gyár 1908-ban alkotta meg a Sopiana védjegyet, amely később a gyár nevévé is vált.23 A háború előtt a gyár már 185-190 embert foglalkoztatott, főleg mezőgazdasági gépeket és egyéb ipari termelőeszközöket állított elő. A pécsi fémipar speciális ágazatát adta a hangszerkészítés, amelyben a pécsi Angster József orgona-és harmóniumgyára vált messze földön híressé.24 Angster József 1867-ben telepedett le Pécsett, s hozta létre saját vállalkozását. Agyár az 1890-es évek elején még csak 50-60 munkást alkalmazott, de a folyamatos fejlődés eredményeként a háború előtti időkben már 100-110 emberrel 18 Lásd: ÁGH 1894. 251. p. 19 DÉRI 1977.43. p. 20 SEY 1996. 289. p. 21 A századforduló idején gépgyárhoz jutó Hamerli József a kesztyügyáros Hamerli Imre testvére volt. A Hamerli-család tagjai hosszú időn keresztül a legsikeresebb pécsi vállalkozók közé tartoztak. 22 Ehhez lásd SEY 2002. 289. p. 23 KOPASZ 1965. 28. p. A tanulmány szövegében megtartottuk a szónak a gyár védjegyében szereplő alakját. 24 Az Angster-gyárról viszonylag sok írás megjelent már, lásd például ezek közül ANGSTER 1999.
