Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Recenziók
394 Recenziók a népesség kontinuitásával magyarázhatóak a két behatóan vizsgált többpárti időszak választási földrajzában mutatkozó hasonlóságok, vagy ennél összetettebb okokat kell a hasonlóságok mögött keresni — vagy netalán a népesség társadalmi-kulturális státus szerinti tagolódásában mutatkozó kontinuitást kell a jelenség mögött gyanítanunk. Összességében a tanulmánykötetről elmondható, hogy a kiérlelt tanulmányokat koncepciózusán egymás mellé helyező könyvet vehet kezébe az olvasó. Megjegyzendő, hogy különösen az 1990 utáni választásokat ismertető tanulmányoknál szembetűnő a politikai kontextus értelmezésének baloldali interpretációja, ezt azonban nem rónám fel a kötet hibájául - a politológiai elemzések értékmentességének lehetségességével kapcsolatban magam is szkeptikus vagyok. A szerkesztők három kiegészítő elemmel könnyítették meg az olvasó dolgát a tanulmányok következtetéseiből előálló összkép megértésében és a rengeteg adat közötti eligazodásban. A kötet létrejöttének körülményeit és a tanulmányokban részletezett kutatási eredményeket a szerkesztők által jegyzett Előszó összegzi. Mivel a tanulmányok jó része a konkrét történeti kontextust zárójelbe teszi, és a választói csoportokat kissé sematikusan baloldali-jobboldali blokkokra tagolja, ezért nem ártott volna a kötet bevezetéseképp a baloldal és a jobboldal fogalmának alaposabb körüljárása, elméleti megközelítése. A szövevényes pártrendszerben való eligazodást a kötet végén az egyes korszakokra lebontott Pártmutató segíti. A függelék másik része a főváros közigazgatási változásait veti össze, térképvázlatokon is követhetővé téve a kerületek változásait. Név- és tárgymutató, valamint összesített bibliográfia viszont nem található a kötetben, de az egyes választásokat sorra vevő szerkezet miatt effajta mutatókra talán valóban nincs is szükség. Végezetül néhány ténybeli kiegészítést tennék az amúgy rendkívül alaposan megszerkesztett kötettel kapcsolatban. Az Előszó állításával szemben a főváros kertvárosi övezeteinek heterogenizációja nem a 2006-os választások idejéhez köthető. E városrészek korábban is eléggé eltérő jellegűek voltak; 2006-ban ugyanúgy a munkások által benépesített egykori peremtelepüléseken maradt erős az MSZP, ahogy a rurális gyökereiket megőrző, illetve középosztályi telepítésű kertvárosi övezetekben születtek a jobboldali sikerek. (11. p.) Újpest nemcsak 1920-tól, hanem már 1907-től is város volt. (130. p.) Egy helyütt az 1950-es tanácsválasztásokkal kapcsolatban a-másutt amúgy egykorú nevén, Magyar Függetlenségi Népfrontnak nevezett - választási emyőszer- vezet Hazafias Népfrontként szerepel, pedig e nevet csak 1954-ben vette fel. (170. p.) Tarlós István nem 2002-ben, hanem csupán 2006-ban lett a fővárosi Fidesz frakcióvezetője, az előző ciklusban Deutsch Tamás és Küpper András töltötte be ezt a tisztséget, így a szöveg állításával szemben, 2006-ban direkt pártkötődés nélkül lehetett a Fidesz „független” főpolgármester-jelöltje. (295. p.) Néhány értelemzavaró elírás is maradt a kötetben, például Wéber Attila vélhetően a 2010-es parlamenti, nem pedig az önkormányzati választások eredményeivel veti össze a szocialisták októberi szavazatszámát. (315. p.) A levéltári források hivatkozásai néhol pontatlanok, más helyen következetlenek, de ezek az apró hibák összességükben nem befolyásolják a kötet vitathatatlan érdemeit. Gerhard Péter
