Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)

Recenziók

388 Recenziók zásról kaphatunk képet. Mintegy mellékletként itt szerepel a város önkormányzatának rendelete az építészeti értékek védelméről, amellyel Szombathely 1993 decembere óta óvja ezen örökségét. A Részletes keresés szöveg alatt a már említett nagy ablak ugrik fel, ahol a felvitt adatok mindegyik sorára kereshetünk. Az egyeditől eljuthatunk az általánosabb lép­tékig. Megtudhatjuk többek között, hogy a megadott évben, mely utcákban és milyen horderejű építkezések történtek. Kereshetünk például épitész és építtető bontásban, te­hát a rendezett információk kapcsolódásaiban. Két átfogó lista zárja ezt a csoportot; az egyikben megtalálhatjuk a DVD-n szereplő épületeket az utcanevek ábécérendjében, valamint egy másikban a tervezők alapadatait. A Galéria ban a képeslapok és az archív fotók együttese váija az érdeklődőket. A képeslapok nemcsak az épületekről, hanem „apuka irodájának” hollétéről, egyéni tragédiáról: „Pistának vissza kellett mennie a harctérre” is tudósítanak. A bal sarokban olvasható a mai utcanév és házszám, a kiemelt épületek megnevezése, majd az őrző intézmény, illetve személy neve. Imponáló mennyiséggel szerepel Spiegler Tibor ma­gángyűjtő. A képek után a szöveg lesz a főszereplő, Szombathely építészettörténetének ide vágó időkörével is megismerkedhet az érdeklődő. A Térképek ablakban két munkatérkép, az 1904-es, illetve 2008-as évből szár­mazó mellett még öt segíti a város alakulásának nyomon követését. A legkorábbi a 19. század közepén (1862) keletkezett, amelyet még kettő követ e század második feléből (1880, 1893), mig a 20. század első feléből két évtizedenként kapunk átfogó képet a városszövet fejlődéséről (1904, 1924, 1942). Segítségükkel feltárul a település be­épülésének folyamata, utcahálózatának alakulása. 1880-tól a nevezetes középületek elhelyezését is szemmel kísérhetjük. Az 1904-ből származó mappán a megvalósult és tervezett középületek alaprajzát kiugró sárga szín jelöli. A térképet böngészve feltűnt a tervezett színház helye, ahol az 1924-es térkép tanúsága szerint már a Kovács nagyszál­ló áll, ott ahol az egykori Ferenc József (a mai Király) utcába fordult a villamos, vagy ahogy nagyanyám és barátnői mondták: a villanyos. Bonuszként két lírai ajándék is tartozik a DVD-hez a Galéria ablakban. Szerkesz­tőjük a két fényképész, Bartos Róbert és Melega Miklós. Időben hozzánk közelebb áll­nak a szecessziós épületdíszek, ennek aláfestő zenéjét, Erkel Ferenc ünnepi nyitányát a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar szólaltatja meg. A nyolc perces filmetűd néhány állatfigurával indít, majd burjánzó virágok borítanak be bennünket, lágy ívek és szigo­rú egyenesek váltakoznak. Szelíd kecsesség, finom lendület, majd férfias erő, kemény határozottság, végül mindezek együttese. Mesebeli és valóságos kirándulás. A korábbi korszak, a historizáló épületdíszek tíz perces filmetűdjét Joseph Haydn zenéje kíséri a Capella Savaria előadásában. Ferkai András építészettörténész szerint a városokat a madaraknak építik, hiszen az emberi léptékből számtalan részlet rejtve marad, amelyek a fényképek segítségével elő- és lekerültek a számítógép monitorjá­nak szemmagasságába. Virágkosarak, hamvas szép asszonyi arcok, marcona férfiak, oroszlánfejek, pufók puttók néznek ránk a képernyőről. Erkélytartó konzolok, orom- zati díszek sokasága, az épített környezetbe bekúszó növényekkel. Ablakok és kapuk, amelyek mind közelebb és közelebb visznek bennünket ehhez a gyönyörű városhoz,

Next

/
Thumbnails
Contents