Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Winkler Gábor: Sopron déli külvárosának történeti vizsgálata
Winkler Gábor: Sopron déli külvárosának történeti vizsgálata 35 viszony alakult ki. A telek mélységi irányában újabb és újabb lakóház egységek épültek, a telkeket ezzel fokozatosan kisebb, önálló helyrajzi számmal rendelkező résztelkekre szabdalták. A részházak megközelítésére a telkek belsejében húzódó belső „utca” szolgált. A belső utcák a részházas hagyományokat őrzik, revitalizációjuk nehéz, de nem lehetetlen feladat.63 Az íves Magyar utca - korábban Nagy-Pócsi utca - jobbára emeletes, zártsorú házakkal épült be: megjelenése harmonikus. A Pócsi utca64 Zacharias Michel 1700-ban készült madártávlati képén65 egységes, fésűs beépítést mutat. A korabeli - erősen sematikus - ábrázolás szerint itt eredetileg szinte kizárólag utcára merőleges beépítésű házakat emeltek, amelyek zártsorúsodása a 19. század elején indult el. A 19. századi átalakulás ellenére mégis ez az utca az, amelyik leginkább megőrizte jellegzetes külvárosi hangulatát. A Pócsi utca neve sokáig Kis utca illetve Kis-Pócsi utca volt. A nagyjából kelet-nyugat irányú, szabálytalan utca a Magyar utcát kötötte össze a Híd utcával. A girbe-gurba utcácska északkeleti végében a külső városfalat az ún. Lé- nárd-kapu66 szakította meg, előtte pásztorlakokkal, a későbbi városi „gárdista házzal”. A Fapiac és a Magyar utca metszéspontjában egy másik kapu, a Győrbe vezető Magyar-kapu67 helyezkedett el. 1486-ban a város e részét, egészen a mai Zsilip utcáig, „lacus sive stagnum” - mocsaras tó, mocsár - névvel illették. Az egykori Gross-Potschygasse később a vármegye magyar lakta területe felé vezető kapuról kapta ma is használatos Magyar utca nevét. A Fapiac a Kőfaragó teret a Híd utcával összekötő, nagyobbrészt földszintes beépítésű, széles, lejtős utca. A Híd utca - Bruckgasse - a Kis-kaputól a Szent Mihály utcáig vezetett. A belső és külső városfalak a 19. század első harmadában fokozatosan jelentőségüket vesztették. A Várkerület belső körének beépítésével párhuzamosan megindult a külső városfalak részleges bontása. A városból kivezető utak 63 Torna utca 18-20. sz. tervezett új beépítése. Tervező: Józsa Dávid, műemléki szakértő: Winkler Gábor, 2001. Az épület kivitelezésébe belefogtak, befejezése azonban műszaki és pénzügyi nehézségek miatt várat magára. E tervünkkel igyekeztünk bebizonyítani, hogy a tömbre jellemző, hagyományos „belső utcák” hangulata korszerű építészeti eszközökkel, komfortos lakásalaprajzok alkalmazásával is megtartható. 64 Maga a „pócs” szó avar vagy magyar eredetű, vizenyős mocsaras területet jelent. 65 Magyar várostörténeti atlasz I. C.4.1 tábla. HOLL 1979. 108. p. és 129. p. szerint a 15. században a meglévő utcák mellett nem mindenütt alakult ki zárt beépítés és - ellentétben Zacharias Michel rajzával - a telkek mérete sem volt egyforma. 66 A kapu kevésbé volt jelentős, mint a tőle délre kialakított Magyar-kapu. Ezért Kis-kapunak is nevezték, és jobbára a háziállatok mezőre hajtására használták. 67 A Magyar-kaput először 1492-ben említik oklevélben. Korábban a Magyar utcát nevezték Nagy-Pócsi utcának.
