Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Műhely - Sipos András: Tomsics Emőke: A pesti Belváros átalakulása az 1860-as és az 1900-as évek között – tervek, képek, megvalósulások
Tomsics Emőke: A pesti Belváros átalakulása az 1860-as és az 1900-as évek... 331 kérdések sokaságát. Ennek során rámutatott, hogy az 1870-es évektől induló budapesti városrendezés, a közkeletű vélekedéssel egyezően, valóban magán viselte az „haussmannizáció” elemeit, de azzal, hogy az egykori városfalon kívüli területek léptékváltásával szemben az 1872. évi rendezési terv a Belvárost egyfajta zárvánnyá tette, az haussmann-i koncepció egyik legfontosabb elemét, a nagyváros jól működő organikus egésszé tételét nélkülözte. Ilyen értelemben éppen a Belváros főközlekedési úttal való átvágása révén, a századvégen került sor a budapesti haussmannizáció beteljesítésére, de míg Párizs rendezése évtizedeken át az Haussmann által lefektetett elvek szerint történt, Budapesten inkább a szabályozási tervek részleges és ad hoc módosítása volt jellemző. A Bées átalakítását ismertető egykori hazai publicisztikák a közgondolkodásnak is fontos forrásai, a császárváros belvárosának rendezése azonban csak ritkán és inkább negatív referenciaként jelent meg. Buzinkay Géza megjegyzéseire reagálva elmondta, hogy a városrendező hatóságok erőviszonyaiban végbement eltolódást szándéka szerint ábrázolni igyekezett a Belváros átalakításával kapcsolatos városrendezési koncepciók küzdelméről szóló fejezetben. Utalt arra, hogy a különböző gazdasági érdekcsoportok tevékenységének és hatásának részletekbe menő feltárását nem tekintette a disszertáció feladatának. A bírálóbizottság értékelésében hangsúlyozta, hogy a dolgozat közzétételére lehetőség szerint a feldolgozott teljes képanyaggal együtt lenne szükség. A munka egyben megerősíti az igényt egy olyan kutatás iránt, amely a belvárosi ingatlanok átalakulását bemutatva részleteiben is megvilágítja a háztulajdonosok, befektetők, vállalkozók, építészek szerepét a városrész átalakulásának folyamatában, és némi fényt vet a helyi társadalom változására is. Sipos András
