Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Winkler Gábor: Sopron déli külvárosának történeti vizsgálata
Winkler Gábor: Sopron déli külvárosának történeti vizsgálata 31 A déli fertály középső szakaszának helyzete a 19. század derekán, a vasutak megépítésével változott meg. A Déli Vasút indóházának megnyitásával (1847), az Indóház utca55 - ma Kossuth Lajos utca - kiépítésével az Újteleki-kapun keresztül teremtettek kapcsolatot. A széles, kertvárosias beépítésű utca azonban már a külső városfalon kívül esett. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GySEV) új pályaudvarának - „Raaberbahnhof’ - irányában csak a külső, déli városfal áttörésével, újabb utcák nyitásával lehetett kijutni. Sürgette a dél felé történő utcanyitást a történeti várostól délre eső lankás lejtők gyors kiépülése: a Lőverek egyre nagyobb számban épülő házait és az ottani „lőver-kerteket” addig csak nagy kerülővel lehetett a belvárosból megközelíteni. A hiányzó városszerkezeti kapcsolat megteremtésére 1873-ban, a Hosszúsor déli háztömbjének áttörésével, az Erzsébet utca megnyitásával került sor.56 Az Erzsébet utca - akkori nevén Raaberbahnhofgasse - a GySEV vasútvonal vágányaira merőlegesen haladt, s a mai Deák tér vonalában keresztezte a Bánfalvi patakot. Az egykori város köz- igazgatási területének határán apró „vámház” épült, amely a századfordulóig maradt fenn. Az utca nyugati oldala 1878 és 1888 között egységes stílusban, egyemeletes, zártsorú neoreneszánsz házakkal épült be. Az utca keleti oldalán, az egykori evangélikus temető helyén 1923-ban épült meg a Pénzügyi palota késői historizáló, neoromán épülete. Az utca ezzel elnyerte mai - hangsúlyosan nagyvárosias - megjelenését. A Széchenyi tér ugyancsak a 19. század során kapta meg mai formáját. Itt a 19. század legelejéig széles térség terült el, két nagy tóval. A várfal sarkában a hatalmas olasz téglabástya állt, amelyet a 19. század végén, az új kaszinó építése során bontottak le. A tavak helyén Hild Vencel soproni építőmester elképzelései alapján szabadon álló vigadó-együttest szerettek volna építtetni. Az 1800-as évek elejéről származó tervekből csupán a tavak feltöltése és a négy fasorral kísért „promenád” - sétatér - kiépítése valósult meg.57 A Széchenyi tér kiépítése a Hosszúsor városképi megjelenését is nagyban befolyásolta. A várárkot vízzel ellátó árokpatak vonalát az egykori Pejachevich köz - ma Iskola köz - őrizte meg. Az árkot 1841 -ben beboltozták: folytatásában a várfalnak támaszkodó, kétemeletes, belsőudvaros házak reprezentatív sora épült. A kora historizmus romantikus stílusában emelt paloták a város egyik, máig legegységesebb térfalát alkotják. A tér két rövidebb végét egy-egy reprezentatív épület - nyugaton Ritter Károly és Anna kétemeletes bérháza, keleten a Széchényi palota - határolja. A volt kaszinó neoreneszánsz épülete az Erzsébet 55 Győri Indóház-út: Raaberbahnhofstrasse. Vő. HEIMLER 1936. 257. p. 56 HEIMLER 1936. 248. p. 57 A tér 1862 óta viseli gróf Széchenyi István nevét.
