Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Műhely - Argejó Éva: Égi és földi város. A város toposza az európai festészetben
Argejó Éva: Égi és földi város 299 Limbourg fivérek16. Berry herceg híres Nagyon gazdag hóráskönyve'1 az egyik legszebb, illusztrációkkal ellátott francia kézirat a 15. század elejéről. Az évszakokat bemutató kalendáriumok képeinek hátterében, a várkastélyok mellett a ville enveloppée, a fallal körülvett francia város típusa is jól felismerhető, az októbert ábrázoló miniatúra háttereként pedig a Louvre királyi palota tornyai magasodnak. Reneszánsz A 14. századtól Európa politikai, társadalmi és kulturális viszonyai döntően megváltoztak, lezárult a középkor és új korszak kezdődött. Az északolasz városok tulajdonosainak és kereskedőinek kezében ekkorra jelentős tőke halmozódott fel, aminek következtében több itáliai város jelentősen meggazdagodott. Az új korszak szellemi irányzata a humanizmus és reformáció, művészete a reneszánsz, amelynek hordozója a megerősödött polgárság lett. A reneszánsz festészet két nagy centruma délen Itáliában, északon pedig Németalföldön és Németországban bontakozott ki. A németalföldi mesterek vizuális gazdagsága és mély érzelemvilága nagy hatással volt az itáliai festészetre, de fordítva ez nem volt érvényes.18 Az előző koroktól eltérően a reneszánszban már nem misztikus, teológiai vagy filozófiai kérdések határozzák meg a világról alkotott gondolkodást, helyébe sokkal inkább természeti és emberi szempontok lépnek, a világban való boldogulás kérdései, s nő az önmagáért való világba tekintés igénye is. „Az igazi reneszánsz kiváltsága volt, hogy a klasszikus témákat és a klasszikus motívumokat egy nullpontszerü pillanattól kezdve újraegyesítse.”- írta erről a korszakról Panofsky. 19 E stíluskorszak másik nagy újdonsága a művész helyzetének változása volt a társadalomban: „A művésznek már nemcsak megrendelésére, de rendeltetésére is gondolnia kell”- szögezi le Gombrich,20 s ez a szellemi horizont új kontextust teremt a művész számára. Ekkorra tehető a tudományos világkép kialakulása is, amely a festészetben a perspektíva-kutatásokban bontakozott ki. A perspektívát Firenzében találták ki az 1400-as évek 16 A Limbourg fivérek 1402-1416 között alkottak Franciaországban. 17 Hóráskönyv: középkori imakönyv-típus, amely az év bizonyos időszakaira más és más imák kiválasztását tette lehetővé. A hóráskönyveknek nagy szerepük volt a tájképfestészet kialakulásában. 18 Eörsi Anna Internacionális gótika című egyetemi kurzusának előadásán elhangzottak. ELTE BTK. Művészettörténet Tanszék, 1984/85. tanév. 19 Panofsky 1984. 300. p. 20 Gombrich 1985. 83. p.
