Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Tamáska Máté: Történeti városközpontok örökséghelyzete a Felső-Bódva mentén
286 Épített örökség 7. ábra. A lakosságszám alakulása a 18. századtól napjainkig. A két lehetséges regionális főváros közül a 18. században még Alsómecenzéf állt jobban, de ezt a helyzetét a 19-20. században fokozatosan elvesztette. A legnagyobb vesztes azonban ikervárosa, Felsőmecenzéf. A lakosságszám hirtelen csökkenésének pozitív mellékhatása is lehet, nevezetesen a történeti településkép konzerválódása,37 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0-Alsómecenzéf-Torna-Jászó Szepsi-Stósz- Felsőmecenzéf 1787 1880 1910 1938 1950 1961 1970 1982 1991 2001 A központok morfológiája Mindezidáig azokról a faktorokról volt szó, amelyek külső erőként hatással lehettek a központok átalakulására. A harmadikként tárgyalt témakörben megfordítom a nézőpontot, és arra keresem a választ, hogy az adott morfológiai karakterek - teresedések alaprajza, épületek megjelenése, léptéke stb. - miként járultak hozzá a kívülről érkező faktorok integrálásához, vagy éppen módosulásához? Abból az alaptételből indulok ki, hogy a központok textúrája eleve magában hordoz bizonyos használati lehetőséget. 37 Forrás: 1787-es adatok: POZSGAI 2004. (Stósz nélkül); 1880-1970-ig: Retrospektivní 1978.; 1980-2001 -ig Historicky 2003.
