Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Tamáska Máté: Történeti városközpontok örökséghelyzete a Felső-Bódva mentén
Tamáska Máté: Történeti városközpontok örökséghelyzete... 283 A városközpontok élénkségére nagy hatással van a kisvárosok közvetlen kistelepülési gyűrűje is. Szepsi tökéletesen betölti a középvárosok klasszikus „járásközpont” szerepét. Buszpályaudvara az egész Bódva vidék legfontosabb elosztó állomása. Iskolái, hivatalai, művelődési intézményei mind járási méretűek. A többi kisváros közül Torna és Alsómecenzéf rendelkezik még valamiféle központi szerepkörrel. Torna nem csupán a vármegyei és járási székhely funkcióját örökölte meg,30 hanem az aprófalvas településhálózatot is. Ráadásul a határok miatt a várost nemcsak a Gömör-Tornai-karszt szűk völgyeinek irányából, hanem dél felől is zsák-, illetve kvázi zsáktelepülések övezik. Ezeknek az aprófalvaknak egyetlen kijárata Torna felé vezet. Alsómecenzéf kitüntetett forgalmi (és ezzel szorosan összefüggő gazdasági, kulturális) pozícióját legalább annyira köszönheti az elmúlt évtizedek változásainak, mint történeti hagyományainak. A folyó megszabta településhálózat tagjai ugyanis láncszerűen követik egymást, így nem alakulhatott ki a Torna környékére jellemző csillagszerű úthálózat sem. Alsómecenzéf csupán azért emelkedik ki Felső-Bódva településláncolatából, mert szomszédjai fokozatosan elvesztették városias jellegüket.31 Végül a városon belüli kapcsolatokra térve a Felső-Bódva mentén három alapesettel találkozhatunk. Az első, amikor az új részek hiányukkal vannak jelen. Stósz és Felsőmecenzéf példája mutatja, hogy mindez a történeti város- központ egyszerűsödéséhez, funkcióinak elszegényedéséhez vezet. A második esetben az új város szervesen nő rá a régi városra, annak korábbi dülőútjait, kivezető országútjait használja fel. Erre példák Jászó és Alsómecenzéf, amelyek központja körül az új város egyenletes gyűrűt alkot, mintegy „felhizlalva” a korábbi szerkezetet. Mindkét helyszínen azt tapasztaljuk, hogy a városközpont továbbra is betölti rendező funkcióját. A harmadik alapesetet Szepsi és Torna képviseli. Ezeken a helyeken új, a történeti várostól térben is elválló struktúra jött létre. Következményként Tornán a városközpont eltolódása, Szepsiben pedig annak kiterjedése volt megfigyelhető. Ezzel összefüggésben pedig Torna városközpontjának örökséghelyzetére az erőteljes szlömösödés és építészeti karaktervesztés (üzletportálok eltűnése, homlokzati díszek redukciója stb.) a jellemző, míg a középvárossá növekvő Szepsiben a city-funkció került előtérbe. A citysedés részeként a korábbi lakóházak utcai frontját megnyitják, az udvarok félprivát terekké válnak. tárgyalása, ezért csak felsorolásszerűen utalok néhány szempontra: a németek kitelepítésére (Stósz és a két Mecenzéf), az agglomerációs helyzetre vagy a közlekedési hálózatok új hangsúlyaira. 30 Ez az örökség elsősorban a kis falvakat felfűző úthálózat morfológiájában érhető tetten, amelynek ma is természetes csomópontja Torna. 31 Lásd jelen tanulmány leírásait Stószról és Felsőmecenzéfről.