Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Winkler Gábor: Sopron déli külvárosának történeti vizsgálata
Winkler Gábor: Sopron déli külvárosának történeti vizsgálata 27 szélesebb telkeken az utcára merőleges főépületet és melléképületet a kapu be- boltozásával összeépítették: így U alaprajzú épület jött létre. A telek beépítése továbbra is földszintes maradt, a fő- és melléképület falait azonban felmagasították. A ferde utcai főfalakat lebontották, az utcavonalra merőleges, nyugati traktus falait azonban meghagyták és belefoglalták az új épületbe. Az átépítéssel a beépítés zártsorúvá vált. Hild Vencel 1815-ben a II. Rákóczi Ferenc utca 43. sz. telken a két, utcára merőleges épületet az összekötő kapu átboltozásával építette egybe.50 Hild itt is megtartotta az előzményépület utcára merőleges főfalait, a lakóházat ezek felhasználásával bővítette, magasította. A Rákóczi utca 9. sz. alatti ház51 1837- ben, két telek összevonásával épült. A terveken jól megfigyelhető, hogy az eredetileg egytraktusos gazdaház utcára merőleges főfalait az átalakítás során megtartották. Az utcavonalat kiegyenesítették, a korábbi kerítés helyén boltozott kapuáthajtót létesítettek, amelyet csegelyes kupolák sorával fedtek le. Az épület homlokzatát az 1870-es években a szigorú neoreneszánsz stílusában építették át. A 19. század második felében az utcakép léptékváltása az épületek kicserélésével folytatódott. A korábbi, fésűs beépítésű, fogazott utcavonalú, oromfalas épületekkel határolt utca egyre zártabb, nagyvárosiasabb léptéket kapott. A térfalak magassága megnőtt, az egyemeletes épületek mellett megjelentek a kétemeletes, sőt a háromemeletes homlokzatok is. A beépítés korábbi, földszintes, külvárosias jellege a kétemeletes lakó- és középületek számának növekedésével fokozatosan megváltozott. AII. Rákóczi Ferenc utca képében a döntő változást az egykori Zrínyi Ilona Katonatiszti Leánynevelő Intézet megépítése hozta. Schneider Márton 1883- ban építette fel ezt a reprezentatív épületet, amelyet alig néhány év elteltével kelet felé, a meglévővel azonos magassággal és homlokzati rendszerrel, egészen a Hátulsó utca sarkáig meghosszabbítottak. A hatalmas méretű oktatási együttesbe Nagy Sándor táblabíró városi palotáját - oszlopos előcsarnokát és reprezentatív lépcsőházát - is beleépítették.52 Az épület az utca további léptéknövekedését feltételezte, ilyen léptékű, nagyvárosias átépítésre azonban napjainkig nem került sor.53 50 SL XXIV.5069. 51 SL Bau Commission iratai: 31/1837. 52 WINKLER 1988. 137. p. 53 Az 1960-as években az egykori katonai nevelőintézetet - ekkor már Ruhagyár - észak felé továbbépítették: az ipari épület lapostetős, egyemeletes szárnya - tetőzetén ormótlan gépészeti berendezésekkel - végleg tönkretette a terület történeti arculatát.
