Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Prosinger Lívia: A Batthyány téri barokk műemlékegyüttes tervezett lebontása és sikeres megmenekülése
Prosinger Lívia: A Batthyány téri barokk müemlékegyüttes... 251 mivel a szakvélemények a látható károk észlelése után mindig stabilizálódást állapítottak meg, és ez a beavatkozás elodázásához vezetett.82 A templomot helyenként tőzeges folyami hordalékra alapozták, amely igen érzékeny a talajvíz-ingadozásokra,83 így feltételezhető volt, hogy a korábbi árvizek, feljövő talajvizek (amelyek a kriptát az idők során többször is elöntötték) kárt tehettek az épület alapjaiban. Az Építészeti Tanács 1954 áprilisában helyszíni szemlét tartott, és életveszélyesnek nyilvánította az épületet; erre, valamint a templom műemléki értékére hivatkozva felszólította a tulajdonos Állami Egyházügyi Hivatalt (ÁEH), hogy a legszükségesebb javítási és állagmegóvási intézkedéseket haladéktalanul hajtsa végre.84 Az épületért azonban nemcsak a műemléki hatóság szállt síkra, hanem az I. kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának Építési és Közlekedési Osztálya is, amely emlékeztette a szervezetet: az aktuális építésügyi szabályzatban előírt kötelességét nem teljesíti, mivel pusztulni hagyja az értékes műemléket.85 Mi több, pénzbírság kivetését is kilátásba helyezte a mulasztásért, amellyel szemben a Hivatal - normál esetben - ugyan fellebbezhetett volna a Fővárosi Tanácshoz, „tekintettel azonban az életveszélyre, a fellebbezésnek halasztó hatálya” ebben az esetben nem lehetett.86 A templomot életveszélyessé nyilvánították és (másfél évre) bezárták, arra hivatkozva,87 hogy a metróalagút fúrása az ott tartózkodókra életveszélyes statikai helyzetet teremtett. Az Országos Építésügyi Hivatal statikusi szakvéleménye azonban megállapította, hogy a földalatti vasút építésének folytatása esetén felmerülő talajmozgások ugyan erőteljesen igénybe veszik majd a templomépület alapjait és falait, amelyeken repedések is keletkezhetnek, az épület állagát illetően azonban nem várható rosszabbodás.88 82 TÓTH 1986.69. p. 83 TÓTH 1986. 70. p. 84 MÓL XIX-A-21-a, Állami Egyházügyi Hivatal iratai, 4. d. Benkhard Ágost levele az Állami Egyházügyi Hivatalnak, 1954. április 20. 85 Az 1. kerületi Tanács az építésügyről és városrendezésről szóló 1937. évi VI. te. III. fej. 19.§. 7. pontja alapján intézkedett, amely így szól: „Ha valamely épület állapota az egészséget vagy a biztonságot veszélyezteti, a hatóság a szükséghez képest az épület tatarozását, átalakítását vagy lebontását rendelheti el.” MÓL XIX-A-21-a, Állami Egyházügyi Hivatal iratai, 4. d. Az I. kerületi Tanács VB VI. Építési és Közlekedési Osztályának véghatározata a Fő utca 41. sz. templom helyreállításáról, 1954. április 21. 86 Uo. 87 DERCSÉNYI 1980. 44. p. 88 MOL XIX-A-2-V, Nagy Imre miniszterelnök iratai, 54. d. Váradi Szabó Lajos, az Országos Építésügyi Hivatal statikusának szakvéleménye az Erzsébet apácák templomáról, 1954. május 22.
