Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Winkler Gábor: Sopron déli külvárosának történeti vizsgálata
Winkler Gábor: Sopron déli külvárosának történeti vizsgálata 23 Csatkai Endre utca közötti, csekély mélységű telkeket 1815 körül alakították ki és csak a rá következő évtizedekben építették be emeletes házakkal.37 A Hosszúsor déli telkeinek méretei az 1819-1869 között készült második katonai felmérésen38 nagyjából azonos szélességűnek tűntek. Az utca keleti és északi beépítésének telekosztása már ebben az időben is kevesebb szabályosságot mutatott. Az 1856-ban készült, nagyobb léptékű térkép tanúsága szerint a telkek mérete a déli oldalon sem volt mindenütt egyforma: a házsorban eltérő nagyságú, kisebb és nagyobb telkeket is találunk. A Hosszúsor déli oldalán az első időkben szinte kivétel nélkül utcavonalra merőleges, egytraktusos épületeket emeltek. A szélesebb telkeket mindkét oldalról épülettel keretezték, a fő- és melléképületeket magas, tömör kerítés kötötte össze, széles, boltozott kapuval. Az átnézeti térképeken kevésbe szembetűnő, a Soproni Levéltárban őrzött egykori tervek azonban egyértelműen bizonyítják, hogy a hosszú észak-déli tengelyen álló, egytraktusos házak „fogazva” épültek: az utcai homlokzat előrelépése alkalmat adott oldalkitekintö ablakok kialakítására. A telkeken sűrűn követték egymást a házak, így az utcák, földszintes beépítésük ellenére, egyre inkább városias összképet mutattak.39 A 18. század végén még háromféle beépítési formával találkozhattunk ezen a területen.40 Az utcára merőleges, egy traktusos házból csupán a 6. sz., erősen átalakított épület maradt meg.41 A 11. sz. ház42 átépítés előtti alaprajza jó példája a keskeny telkeken létesített egytraktusos külvárosi típusnak. Utcára merőleges, „fogazott”, fésűs beépítéssel emelték, az utcai szárnyhoz a telekhatáron végighúzódó, hosszú, keskeny épületsor csatlakozott. Az utcai homlokzatot tömör kerítés kötötte össze a szomszédos lakóházzal: a kerítésben boltozott kőkaput alakítottak ki. Idővel a legtöbb ház utcára merőleges szárnyát utcával párhuzamosan „behajlították”: így jöttek létre - szinte minden esetben az előzményépületek főfalainak megtartásával - az L és az U alaprajzú lakóházak (9. sz.,43 25. sz.,44 37 DERCSÉNYI 1953. 339. p. 38 Magyar várostörténeti atlasz I. A.2.2. sz. térképe. 39 PADÁNYI 1937. 3. p. Vő.: „Sopron. Szorosabb, városiasabb fürészfogas utca”. Az ábrát a szerző az utcanév megjelölése nélkül közölte: ma már aligha állapítható meg, hogy a kép melyik utca házsorát ábrázolja. 40 E folyamat a történeti belvárosban már a 14-15. században lezajlott. Az átépülés periódusait ábrákkal mutatja be SEDLMAYR 1975. 32. p.; Vö. DÁVID 1970. 95-124. p. 41 Az érdekes épületről nem sikerült sem rajzokat, sem terviratokat találni a Soproni Levéltárban (a továbbiakban: SL). 42 A lebontott földszintes gazdaház tervanyaga: SL XXIV.5098. 43 SL BC iratai: 31/1837. 44 SL XXIV.5325.
