Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Szakály Tamás: Belső-Erzsébetváros morfológiai fejlődése és társadalmi viszonyai a második világháborúig
232 Épített örökség felosztás határozottan észrevehető társadalmi és morfológiai különbségeket jelez. (Itt a Klauzál tér vonalát, valamint a Király utcát húzzák meg a klasszikus értelemben vett „zsidónegyed” határának.) A Klauzál téren kívüli tömbök és telekfelosztásuk, épületszerkezetük, beépítettségük, lakosságuk is eltér a tanulmányban zsidónegyedként definiált, a három zsinagóga által kijelölt körzet jellegzetességeitől. Az itt található tömbök elnyújtott, ám keskeny közös telkeken fekszenek, és így hasonlítanak a Középső-Ferencváros egységeire. Hasonló tömbök találhatók a Paulay Ede és a Király utca között is, amelyek alkalmasak lehetnek egy ferencvárosi típusú, tömbbelsők bontásával, keretes elrendezés kialakításával, belső udvar létesítésével járó rehabilitációra. Mindez természetesen lakásszám-csökkenéssel járna, ám a leromlott állapotú, önkormányzati tulajdonban lévő épületek (Akácfa utca, Paulay Ede utca, Kertész utca stb.) ma jórészt nincsenek hasznosítva, így az ilyen jellegű átépítés nem okozna deficitet. Mindez a 90-es évek elején még gond nélkül megoldható lett volna, ma már egy ilyen program lehetőségei korlátozottak, hiszen sok lakást megvásároltak régi bérlői. Ugyanakkor megvan az esélye, hogy így nem pusztán magasabb presztízsű lakókörnyezet alakulna ki a „zsidónegyed” körül, hanem több, modernebb elrendezésű lakás születne. A végletesen leromlott önkormányzati tulajdonú épületek bontási telkein - hagyományos építészeti megoldásokat is figyelembe vevő tervek alapján-új lakóépületek és jobb kiskereskedelmi környezet létesülhet, a társasházak az értékesítési bevételből felújítási támogatást kaphatnának, s a még ma is slumosodó, műszaki és társadalmi szempontból a romlási folyamat közepén járó utcák megújulása a valóban védendő területre is kedvező hatást gyakorolhatna. A Kiskörúthoz közeli, Király utca és Dohány utca közötti terület megújulásához eközben a city-funkciók terjedése adhat esélyt: a városrész a lakás céljából kevésbé kedvező fekvésű ingatlanok funkcióváltásával, keresztirányú átjáróházak nyitásával modem épületek emelése és jelentős bontás nélkül is levegőhöz juthat. Hivatkozott irodalom BUDAINÉ 2004. BUDAINÉ JUHÁSZ KATALIN: Utak, utcák, terek és épületek Erzsébetvárosban. Budapest, 2004. Erzsébetvárosi Önkormányzat
