Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Szakály Tamás: Belső-Erzsébetváros morfológiai fejlődése és társadalmi viszonyai a második világháborúig
Szakály Tamás: Belső-Erzsébetváros morfológiai fejlődése és társadalmi... 227 a bérház-birtoklás még a megváltozott gazdasági környezetben is jó üzletnek számított, ráadásul különösen kifizetődő volt a sűrűn, nagy házakkal beépített, ráadásul alacsony építési költségeket ígérő VII. kerületben építkezni, még akkor is, ha a bérleti díjak alacsonyabbak voltak. Az 1919-nél régebbi épületek lakásállományában az egyszobás egységek alkotják a legnagyobb hányadot, bár mindez nem teljesen az eredeti helyzetet mutatja, hiszen a háború után rengeteg lakást átalakítottak. Az akut lakáshiányt osztófalakkal és társbérletekkel orvosolták, idővel pedig az utóbbiak egy része is lakások kettéválasztásához vezetett. Az azonban tény, hogy a századforduló háztartásai is leginkább egy-kétszobás lakásokat foglaltak el. A kerület, s azon belül a Belső-Erzsébetváros kiépülése a 20. század első két évtizedében jórészt befejeződött. A VII. kerület ma álló házainak majdnem 90%-a az I. világháború előtt épült. Mindez természetesen magasan a fővárosi átlag (23%) fölött alakul, de még a pesti bérházövezet más kerületeihez (pl. Ferencváros 49%) képest is kivételes. A dualizmus korának elmúltával lezárult a budapesti városépítészet nagy korszaka is. Az építkezések ugyan még a II. világháborúig folytatódtak a belvárosban, ám sokkal kisebb mértékben, és általában meglévő házak bontási területén. A rombolás tervei A Madách-sugárút Az I. világháború utáni időszak tárgyalását célszerű ismét az Orczy-háztól kiindulva kezdeni. Érdekes, hogy a nagy korszakhatárokat mindig egy jól körülhatárolható objektumhoz kapcsolódó grandiózus terv jelzi. Az Orczy-ház helyén ma hatemeletes, modern stílusú lakó- és irodaházsor boltívvel összekötött két tömbje (Madách-házak) magasodik, és egy útszakasz (Madách tér) nyílik. 1901-ben Morzsányi Károly országgyűlési képviselő indítványt nyújtott be21 az Andrássy úthoz hasonló sugárút kialakításának elrendelésére, amely valahol a Király és a Dob utca között épült volna fel. Az indítványból kiragadható egy rész, amely a század első évében kelt, ám az egész 20. század erzsébetvárosi históriájának is mottójává válhatna: „Az Erzsébetvárosnak, a városközpontba eső belső része többé-kevésbé ugyanabban az állapotban van ma is, amelyben évtizedekkel ezelőtt volt. Hiányzik ott a levegő és a világosság.”22 A mondat 21 Indítvány 1901-1902. 22 Indítvány 1901-1902. 1. p.
