Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Újlaki Pongrácz Zsuzsánna–Zsidi Paula: A városkép történeti vizsgálata régészeti módszerekkel: Aquincum, a főváros római kori városelődje – a városi régészet és annak örökségvédelmi hatósági háttere
Újlaki Pongrácz Zsuzsánna-Zsidi Paula: A városkép történeti vizsgálata... 209 A régészeti-történeti értékeléshez szorosan kapcsolódik a megmaradt részek fizikai állapotának, a megtarthatóság technikai lehetőségének felmérése, amely nem egyszerűen archeológiái kérdés. Néha szükség van a maradványok megerősítésére, az építőanyagok szilárdítására, ami elsősorban restaurátori feladat. A Hunor utca 24-26. szám alatt előkerült épületmaradványokon fennmaradt falfestményeket27 a terület visszatakarása előtt restaurátorok leemelték és a múzeumba szállították. Régész számára is párját ritkító élmény, amikor mozaik lát napvilágot. Az aquincumi hídhoz kapcsolódó úthálózat tervezéséhez adatokat szolgáltató régészeti feltárás során, 2008-ban, az aquincumi polgárváros nyugati részén, a mai HÉV-pályától és a vasúti töltéstől alig néhány méternyire egy 1,1X1,2 méteres fehér-kék-vörös mozaikpadló részlete került elő a római kori falak között28 (5. kép). Ez a példa különben azt is reprezentálja, hogy „a nincs ott már semmi, annyit építettek-túrtak arrafelé” szólam mennyire téves. 5. kép. Mozaik tisztítása az aquincumi polgárváros északnyugati részén előkerült épület feltárása során. (Aquincumi híd, tervezési adatszolgáltatással kapcsolatos feltárás, 2008. Ásatásvezető Láng Orsolya.) 27 Kirchhof 2009a. 28 LÁNG 2009b.