Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Winkler Gábor: Sopron déli külvárosának történeti vizsgálata
20 Városépítés, várostervezés A szépen gondozott kertek legtöbbjének végében „mulató” házakat találunk, ezeket szinte kivétel nélkül magára a városfalra építették rá, emeletükről mesz- sze el lehetett látni a délre fekvő Soproni-hegység erdős dombvonulataira.27 A Hosszúsortól északnyugatra fekvő szabálytalan tömböt árok osztotta két részre. A tömb beépítése vegyes volt: Zacharias Michel madártávlati képe arra utal, hogy többnyire kelet-nyugati tengelyű, oromfalas házak álltak rajta.28 Feltűnő a Hátulsó utca szemközti épületsorának észak-nyugat irányban ívesen hajló, egységes, sűrű, fésűs beépítése: itt az oromfalas házak egységes városképet sejtetnek. Említést érdemel a Széchenyi tér keleti oldalának beépítése: itt az utcára merőleges, keskeny, oromfalas házak között nagyobb méretű „udvarházakat” is találunk. A negyedben 1809-1810-ben túlnyomórészt a „város mezőgazdasági népessége által birtokolt vagy bérelt ingatlanokat” találunk.29 A házak szinte mindegyike rendelkezett pincével is. A kézművesek közül jobbára a faiparral, textiliparral és élelmiszeriparral foglalkozók laktak itt, számuk csekély volt. Kereskedők, vendéglősök és a „luxusiparral” foglalkozók csupán kis számban, inkább a fertály keleti részén működtek.30 gyár várostörténeti atlasz 1. C.3.2., amely délről ábrázolja a várost. E képen a kertek fái és növényzete jobban kivehető. A témát részletesen Sági Éva dolgozza fel Sopron városszerkezetének és zöldfelületeinek vizsgálata, a történeti szemléltető továbbfejlesztés lehetőségei című, megvédés előtt álló PhD-disszertációjában (Nyugat-magyarországi Egyetem, Cziráki József Faanyagtudomány és Technológiák Doktori Iskola, Faszerkezetek Doktori Program). 27 A külváros déli nézetét elemzi KÜCSÁN 2008b. 279-293. p. 28 A házsor legdélebbi épülete, kiegészülve egy tőle délre eső, hasonló tömegű épülettel, napjainkig fennmaradt, és ma már a műemléki törvény írja elő megtartását: Hátulsó u. 11., helyrajzi sz.: 163., 164., műemléki nyilvánítási sz.: 3175. „Lakóház, barokk, 17-18. sz. Átalakítva.” Győr-Moson-Sopron megye műemlékjegyzéke 2001. december. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - Nyilvántartási és Tudományos Igazgatóság. 29 KÜCSÁN 2001. 238. p. 30 Kücsán József térképe. Magyar várostörténeti atlasz 1. B.4. tábla 4.1-4. Megjegyezzük, hogy Kücsán József az atlaszban közölteknél jóval több térképet készített és befejezés előtt álló disszertációjában más mesterségeket is feldolgozott. Ezért csupán az atlaszban megjelent térképekből nem lehet következtetést levonni a mesterségek megoszlásának teljes spektrumáról.
