Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Újlaki Pongrácz Zsuzsánna–Zsidi Paula: A városkép történeti vizsgálata régészeti módszerekkel: Aquincum, a főváros római kori városelődje – a városi régészet és annak örökségvédelmi hatósági háttere
202 Épített örökség A Budapesti Történeti Múzeum kialakult régészeti örökségvédelmi gyakorlata a fenti célokat és elveket szem előtt tartva tárja fel napjainkban is a főváros igen gazdag régészeti örökségét. A fővárosban zajló folyamatos építkezések nagy kihívást jelentenek a régészek számára, akiknek célja nemcsak az örökség kutatása, megőrzése, hanem átörökítése is a jövő generációi számára. A múzeum örökségvédelmi stratégiájának alapelemei: a régészeti topográfiai adatbázis folyamatos gyarapítása, valamint a topográfiai-kronológiai kutatási programok rendszeres végzése. Az előbbi jelentőségét az adja, hogy az új kutatási adatok azonnal bekerülnek a múzeum adatbázisába, s új információkkal egészítik ki a több mint 120 éve folyamatosan bővülő adathalmazt. így az új adatok szinte azonnal felhasználhatók egy soron következő fejlesztés, beruházás előkészítéséhez. Az adatbázist egészítik ki, illetve annak egyes adatait helyezik történeti összefüggésbe a topográfiai-kronológiai kutatási programok, amelyek az új eredményeket először értelmezik, majd beillesztik a korábbi ismeretek közé, tágabb összefüggésbe. Például egy adott telken, ásatás során előkerült római kori edényégető kemence az adatbázisban a telek helyrajzi számához köthető, önálló jelenségként, elemként szerepel, míg ugyanezt a kemencét a topográfiaikronológiai programban való elemzés a közeli római kori fazekastelephez vagy ipartelephez tudja kötni, sőt szerencsés esetben annak adott kronológiai fázisához. Ez a topográfiai felismerés viszont a környező, még kutatatlan - tehát konkrét feltárási adattal nem rendelkező - telkek beruházásainak előkészítésében már információként szolgálhat. Az előzetes adatok a beruházás kockázatát - így gyakran kiadásait is - csökkenthetik. Az előzetes dokumentáció készítése szinte valamennyi városi beruházás esetén ajánlott, nagyberuházásoknál kötelező. (5. ábra) A valamennyi korábbi múzeumi adat felhasználásával és roncsolásmentes régészeti módszerek alkalmazásával készülő előzetes régészeti szakvélemények már a tervezés folyamán fontos információt jelenthetnek a beruházónak. Városi környezetben különösen fontos a területről készült korai felmérések, térképek tanulmányozása. Korlátozottan, de néhány kevésbé fedett helyszínen alkalmazható a földmágneses vizsgálat, a georadar is. A próbafeltárás nagy segítséget jelent a területen lévő lelőhely vertikális kiterjedésének előzetes vizsgálatában. Ez ugyan nem roncsolásmentes módszer, de a munka szakszerű végrehajtása jelentős kockázatcsökkentő eredményt hozhat, mind a költségek, mind pedig a területen esetlegesen előkerülő megtartandó emlékek vonatkozásában is. E vizsgálatok eredményeinek összegzése után lehet a régészeti beavatkozás közelítőleg pontos időtartamát és bekerülési költségét megállapítani. Éppen ezért fontos, hogy a várostervezési folyamatban, a helyi szabályozási tervek elkészítése során figyelembe vegyék a területek, kerületek sajátosságait. Különös jelentőséggel bír az előzetes vizsgálat és elemzés a történeti város-
