Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Újlaki Pongrácz Zsuzsánna–Zsidi Paula: A városkép történeti vizsgálata régészeti módszerekkel: Aquincum, a főváros római kori városelődje – a városi régészet és annak örökségvédelmi hatósági háttere
Újlaki Pongrácz Zsuzsánna-Zsidi Paula: A városkép történeti vizsgálata... 199 jutott felszínnel, s mind nagyobb teret kényszerül elfoglalni a lentebb fekvő városból (miattunk, városlakók miatt) mélygarázsok, aluljárók, közmüalagutak számára. A két város kapcsolata nem zökkenőmentes: az antik város nem törekszik a felszínre, a modern város fejlődése az, ami megbolygatja a régi város évezredes nyugalmát (ez a régészek álláspontja). De más nézőpontból úgy is megfogalmazhatjuk, hogy az egykori kultúra maradványai útjában állnak a modern város fejlődésének (ezt hangoztatják a beruházók). A két vélemény között pedig építészek, városrendezők és politikusok keresik a kompromisszumot. S hogy nem mindig eredménytelenül, azt a modern városképben meg-megjelenő antik maradványok teszik kézzelfoghatóvá.12 A római kor monumentális építményei közül néhány, igy a vízvezeték pillérei vagy a két amfiteátrum kör alakú képződményei sohasem tűntek el a felszínről, mindig is az aktuális városképhez tartoztak.13 Néhány római kori alakzatot, amelyet még a 18. századi felmérések mutattak, így a polgárváros négyszögét, vagy a legiotábor körvonalát a későbbi beépítések, a mezőgazdasági művelés és az emlékek kőanyagának kibányászása lassanként eltüntettek. Ezt a folyamatot azonban kompenzálta a 18. század végén megkezdődött és a 19. század utolsó két évtizedétől rendszeressé váló régészeti feltárások során felszínre hozott maradványok bemutatása a városképben. Az első, ásatás során felszínre került és bemutatott római kori épületmaradvány Mária Terézia uralkodásának idején, Schönvisner István munkája nyomán került közszemlére a mai Flórián téren, egy fabódéban. Szintén megtekinthetők voltak a 19. század közepén a Hajógyári szigeten feltárt „fürdőromok” (ma már tudjuk, hogy a helytartói palota maradványai) egy, a hajógyárhoz tartozó pinceraktárban. Ugyancsak a pincékben tekinthették meg az arra érdemes érdeklődők - így például 1869-ben Rudolf trónörökös - a katonai amfiteátrum fölé emelt egyszerű házak pincéjében a körszínház monumentális falazatát. A helyszíni bemutatásnak nagy lendületet adott az aquincumi polgárváros és amfiteátrum módszeres feltárásának megindulása 1880-tól. Az ásatások nyomán az antik város feltárt épületeinek látványa évről évre egyre nagyobb területet foglalt el az akkor még mezőgazdasági művelés alatt álló területből. A két világháború közötti időszakban pedig már a polgárvároson kívüli új feltárású emlékek helyreállított maradványai is helyet kaptak az óbudai városképben: az ókeresztény temetőkápolna (cella trichora), a legio nagy fürdőjének kibővített maradványai, illetve a katonai amfiteátrum. De 12 A fővárosban jelenleg megtekinthető helyreállított római kori maradványok legutóbbi összefoglalása: ZS1D1 2006. 13 Budapest római kori építészeti maradványainak feltárása és műemléki bemutatásának története a kezdetektől: KA1SER-PÓCZY 1985.
