Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Újlaki Pongrácz Zsuzsánna–Zsidi Paula: A városkép történeti vizsgálata régészeti módszerekkel: Aquincum, a főváros római kori városelődje – a városi régészet és annak örökségvédelmi hatósági háttere
196 Épített örökség vonala is jól illeszkedik a provinciaszékhelyen feltárással is igazolt kitűzési rendszerhez. A főváros területén az elmúlt 15 évben folyt félezer régészeti feltárásnak több mint 60%-a, a római kort eredményező ásatásoknak mintegy 90%-a Óbudán, az egykori provinciaszékhely területén zajlott. A fővárosban az építkezéseket megelőző régészeti feltárások végzésére elsősorban az 1888-ban megalapított fővárosi múzeum, mai nevén Budapesti Történeti Múzeum (BTM) jogosult. Az ásatási feljegyzések, feltárási dokumentációk mellett az előkerült leleteket is a múzeum gyűjteményei őrzik. A főváros területén - mint általában a városi területeken — szinte kizárólag csak a fejlesztésekkel, beruházásokkal érintett területeken került sor régészeti feltárásokra, megelőző feltárásokra és megfigyelésekre egyaránt. A beruházó már az ingatlan megvásárlása előtt több forrásból is tájékozódhat a terület régészeti érintettségéről, attól függően, hogy milyen védelemben részesül az adott lelőhely. A földhivatalban hozzáférhető tulajdoni lapokon meghatározóan az egyedileg védett lelőhelyeket tüntetik fel.9 A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal feladata minden ismertté vált régészeti lelőhely nyilvántartása. A kerületi önkormányzatok pedig általában mind az ismert, mind pedig a feltételezett lelőhelyeket jelölik szabályozási terveikben. És természetesen a múzeumtól is lehet előzetes régészeti szakvéleményt kérni. Mind a négy intézménytől elektronikusan is kérhető felvilágosítás. Tudjuk, hogy a városi régész nem azt ássa, amit szeretne, vagy ami fontos lenne, hanem azt kutatja, amit lehet, ami éppen hozzáférhető. Ezért ahhoz, hogy a véletlenszerűen, a beruházások helyszíne által meghatározott feltárások nyomán a topográfia és várostörténet megrajzolható lehessen, hosszú távú stratégiára van szükség. A hosszú távú stratégiához szükséges a régészeti adatbázis megléte, a topográfiai-kronológiai program kidolgozása és a csapatrendszerben működő szakembergárda. A BTM régészeti részlegének szervezeti felépítése igyekszik ezeket a feltételeket biztosítani.10 A Régészeti Adattár fejleszti a topográfiai adatbázist, ennek térinformatikai rendszerbe illesztése azonban, folyamatosan frissített digitális Budapest térkép hiányában, egyelőre csak terv. A múzeum szakmai osztályai dolgozzák ki a topográfiai programokat, állítják fel a területi felelősi rendszert, s egyúttal kezelik az osztályhoz tartozó gyűjteményeket. Végül a különböző szakmai osztályok szakembereit az Ásatási Iroda rendezi egy-egy ásatási projektbe, megszervezve a feltárást végző csapatot. Az 9 A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LX1V. törvény 74.§: A régészeti, illetve a műemléki védettség tényének fennállását és jellegét az ingatlan-nyilvántartásban is fel kell tüntetni. A bejegyzés elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti. 10 A városi régészet BTM-ben folytatott gyakorlatáról részletesebben a Vindobona-Aquincum 2009. és a Vindobona-Aquincum 2010. kötetekben.
