Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Újlaki Pongrácz Zsuzsánna–Zsidi Paula: A városkép történeti vizsgálata régészeti módszerekkel: Aquincum, a főváros római kori városelődje – a városi régészet és annak örökségvédelmi hatósági háttere
Újlaki Pongrácz Zsuzsánna-Zsidi Paula: A városkép történeti vizsgálata... 193 közül kiemelkedik a Gellérthegy és környezete települési központként. Az ott feltárt, korábbi előzményekkel is rendelkező kelta oppidum környezete a római kori megszállás legkorábbi helyszíne volt. A római kori első településközpont még az egykori oppidum közvetlen közelében lehetett, ahonnan a helyi lakosságot szemmel tarthatták a hódítók. (2. ábra) Azonban néhány évtized múltán, Kr. u. 50 körül első állandó katonai táborukat már egy földrajzilag kedvezőbb helyen, a korábbi központtól északabbra fekvő területen, a mai Vízivárosban létesítették. A római határvédelem vonalának kiépítése és egy állandó legio állomásoztatása a Kr. u. 1. század végén, majd a település, Aquincum Pannonia Inferior helytartói székhellyé eme2. ábra. A települési központ eltolódása római hódítás első évtizedeiben. a. Kr. u. 1. század első fele b. Kr. u. 1. század közepe c. Kr. u. 1. század vége lése tágasabb helyet igényelt. Ez a római kori települési központ újabb északra tolódását eredményezte a Solymárvölgynek és a Vörösvári völgynek a Duna irányában kiszélesedő torkolatánál, a mai Óbuda területén. Ekkor, a 2. század legelején alakultak ki a római város topográfiai keretei (3. ábra) a római mérnökök átgondolt kitűzési és városrendezési elvei nyomán, amelyek egészen a 4. századig szinte változatlanok maradtak, s amelyeket a mai Budapest város- szerkezete is tükröz helyenként. A legiotábor, a katonaváros és a polgárváros településrészeit összekötő úthálózat egy kiterjedt rendszer részét képezte. Elég csak egyetlen pillantást vetni a római kori város utcahálózatára és településszerkezetére, valamint a mai város főútvonalaira ahhoz, hogy felismerjük, a mai város helyrajzának számos eleme a római kori mérnökök által készített, a Duna folyását, medrét figyelembevevő kitűzési rendszerre épült. (4. ábra) A Fő utca, a Lajos utca, a Pacsirtamező utca és a Szentendrei út, valamint a rájuk merőleges útvonalak, a Csalogány utca, a Nagyszombat utca, a Tímár
