Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Winkler Gábor: Sopron déli külvárosának történeti vizsgálata
Winkler Gábor: Sopron déli külvárosának történeti vizsgálata 17 Legkorábban, 1250 és 1380 között a déli településrész - a mai Hátulsó utca, II. Rákóczi Ferenc utca, Széchenyi tér, Móricz Zsigmond utca és az Ötvös utca nyugati tömbrésze - épült be; a Hátulsó utca nyugati tömbjének déli szakasza és az Ötvös utca és Magyar utca keleti szakasza valamivel később, 1330-1380 körül népesült be. A negyed nyugati és keleti szakasza viszonylag később keletkezett.18 A negyedtől északra elhelyezkedő Újtelek - Neustift - a 14. század utolsó harmadában, látványosan gyors ütemben jött létre.19 A Sopron déli külvárosának területén áthaladó utak a déli kertek, majorságok és a város újonnan megszerzett jobbágyközségei - Bánfalva, Ágfalva, Kelénpatak - irányában biztosították az összeköttetést, ez egyformán elősegítette Újtelek és a tőle délre eső Hosszúsor épülettömbjeinek látványos fejlődését.20 A növekedés gyorsaságát jellemzi, hogy 1379 és 1424 között Újtelek és a többi külvárosi utca területén nagyjából százötven építési telek létesült, részben új telkek kimérésével, részben pedig a meglévők osztásával. Mindezzel az Újteleki kaputól a Magyar kapuig terjedő Hosszúsor beépített szakasza is meghosszabbodott, beépülése meggyorsult. Utca jellege csak keleti és nyugati szakaszának volt,21 a középső, ma a Széchenyi teret magába foglaló térség az itt elhelyezkedő halastavak miatt csak később, a 19. század derekán nyerte el zárt, városias térfalait. A déli fertály egykori beépítéséről a fennmaradt városábrázolások tudósítanak.22 A déli városrészt nyugatról a Képezde utca - ma Csatkai Endre utca - mentén haladó külső városfal határolta. Az utca keleti szakasza nagyjából a külső városfalat követő út nyomvonalán épült ki: vonalát már az 1750-1800 közötti térkép is tartalmazza. A külső városfal délnyugati része sokáig alkalmatlan volt a beépítésre, mivel itt helyezkedtek el a várárkok vízzel való el18 Vö. Sopron topográfiai fejlődése; Banyó Péter, Kiicsán József és Szende Katalin és munkatársaik által készített térképek, Magyar várostörténeti atlasz I. A.3 tábla. 19 Európa történeti településein gyakran találkozunk „Újtelek” elnevezéssel, amely Mollay Károly szóbeli közlése szerint szinte minden esetben a német ajkú lakosság egy ütemben történő, gyors betelepülését sejteti. 20 A területrész felértékelődését HOLL 1979. 129. p. írja le részletesen. 21 A déli utcák telekosztása egyenetlen volt, a nagyobb telkek később erősen akadályozták a terület egyenletes fejlődését és az utcavonalak folyamatos beépítését. Vö. HOLL 1979. 129. p. 22 Sopron külső városfalán kívül eső terület, szerző nélkül, délre tájolva. Magyar várostörténeti atlasz 1. C. 11.1 sz. térképe.
