Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)

Városépítés, várostervezés - Keller Márkus: Az óbudai kísérleti lakótelep és a kádári modernitás

172 Városépítés, várostervezés A lakótelep-építés, illetve kitüntetetten egy konkrét lakótelep építésének vizsgálata több okból is jó lehetőséget nyújt a fenti kérdések vizsgálatára. Egy­részt a lakás, lakhatás alapvetően meghatározza az életmódot, így annak vizs­gálatában is fontos szerepet tölt be. A lakásépítés és a lakáshasználat tudatos megtervezése, illetve ennek igénye a klasszikus modem építészet egyik leg­fontosabb jellemzője, amelynek képviselői 1945 után elfoglalták az építésügy meghatározó pozícióit.3 Másrészt a lakótelep-építés (és különösen az Óbudai Kísérleti Lakótelep építése, ahogy amellett a későbbiekben érvelni fogok) lehetővé teszi a téma többszintű vizsgálatát. Hiszen az ideális lakásról és lakáshasználatról szóló dis­kurzus elemzése mellett lehetőség van a konkrét megvalósult lakások és hasz­nálatuk vizsgálatára. így az elméleti konstrukciók gyakorlati megvalósulásának vizsgálata mellett azok gyakorlati recepciója is az analízis tárgya lehet. Az már csak külön öröm a kutatónak, amikor a kortárs szakmai diskurzus arra is lehető­séget nyújt (minijeién esetben), hogy a gyakorlati recepció elméleti recepcióját is vizsgálni lehet. A modernizáció és a modemitás hosszú ideje fontos fogalma a társada­lom- és gazdaságtörténeti kutatásoknak. A modernizáció 1940-es években ki­dolgozott klasszikus elméletét azonban komoly kritika érte az 1980-as évek­ben. A „multiple modernities”-fogalom köré rendezhető kritikák arra hívták fel a figyelmet, hogy a klasszikus modernizáció elmélete nyugat-centrikus, monocivilizatorikus narratíva.4 A kortárs történeti kutatások azonban éppen ennek az egységes nyugat(-európa)i narratívának a létezését és az egész világra kiterjedő diffúzióját cáfolják. A „multiple modemities”-elmélet (és az ennek jegyében fogant kutatások) arra hívja fel a figyelmet, hogy a modernizáció egy­nemű szemlélete nem szükségszerű, és a modernizáció folyamata másként, más ütemben folyt le Európa és a többi kontinens különböző régióiban, társadalma­iban.5 Ezen értelmezés talaján elemzem az 1950-60-as évek lakás- és lakótelep­építésének történetét, elfogadva Björn Wittrock értelmezését, aki szerint „a modemitást inkább egy sor ígérvényként, azaz remények és várakozások va­lamely összességeként foghatjuk fel, amelyek minimális követelményeket tá­3 Erről részletesebben ld. KELLER 2010a. 4 Niedermüller 2008. 8. p. 5 A „multiple modernities”-elmélet alapszövegei már magyarul is elérhetőek: NlEDERMÜLLER- HORVÁTH-OBLÁTH-ZOM BORY 2008. A klasszikus modeminizációs elmélet történettudomá­nyi kritikájáról, különösen Kelet-Európára vonatkoztatva lásd: HROCH-KlUSAKOVA 1996. és Wingfield, 2004., különösen 548. p., illetve a középiskolai tanárok professzionalizációja kapcsán KELLER 2010b.

Next

/
Thumbnails
Contents