Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)

Városépítés, várostervezés - Prakfalvi Endre: Salgótarján. A Kádár-kor városépítésének paradigmája?

162

Városépítés, várostervezés

pedig az emberi, közösségi kapcsolatokat. Salgótarjánban a szálló müépítészeti minősége kétségkívül kihatással volt a térstruktúra alakítására és az épületek esztétikai kvalitására. Egy fecske csinált tavaszt? S ebben állna ad absurdum paradigmatikus volta? Avagy érvényesnek tekinthetjük Granasztói Pál gondolatmenetét: „A végső valóság, a tényleges városforma és látványa, a városkép mindig egy egész társadalomnak a tükröződése, nem pusztán egy alkotóé vagy alkotók egy csoportjáé”?52 Azaz a salgótarjáni Fő tér és környezete egy letűnt történelmi berendezkedés betonba öntött lenyomata-e, ami ha megmarad a majdani generációk számára, klasszikus értelemben vett műemlékké nemesedik. S ekkor paradigmatikussá válik-e?

Hivatkozott irodalom

Barka-Fehérvári- Barka gábor-Fehérvári Zoltán-Prakfalvi

PRAKFALVI 2007. ENDRE: Dunaújvárosi építészeti kalauz, 19501960. Dunaújváros, 2007.

BRENNER 1966. BRENNER JÁNOS: Salgótarján városközpontjának rendezésére kiírt tervpályázat. Városépítés, 3 (1966) l.sz. 13-16. p.

BURGER 1968. BURGER BÉLA: Szállodaépítés hazánkban. Magyar

Építőipar, 17 (1968) 3. sz. 129-143. p.

DORNYAY 1929. DORNYAY BÉLA: Salgótarján és a KarancsMedves-vidék részletes kalauza. Salgótarján, 1929.

FANCSIK-PÓCZOS- FANCSIK JÁNOS-PÓCZOS SÁNDOR-SZVIRCSEK

SZVIRCSEK 2002. FERENC: Salgótarjáni képeskönyv. Salgótarján,

2002.

52 GRANASZTÓI 1971.60. p. Vő. Pogány 1973. „...előttünk új feladat áll: a várost, mint egészet kell formálnunk, teljességében is a műalkotás rangjára kell emelnünk.” POGÁNY 1954. 179. p., POGÁNY 1960. p. 419. p.