Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)

Városépítés, várostervezés - Prakfalvi Endre: Salgótarján. A Kádár-kor városépítésének paradigmája?

152

Városépítés, várostervezés

2. kép. Salgótarján, Főtér és környéke részletes rendezési tervéhez [készült]

épület-vizsgálat,

ÉM. Lakóépülettervező Vállalat, 1960, MÉpM Szrogh-h.

júniusára elkészült általános rendezési tervének 1951. október 4-ei tárgyalásán a városi pártbizottság titkára leszögezte: „a szocialista város kialakítását, a városias jelleget veszélyeztetné, ha a Pécskő utcától a Városháza közig terjedő területet meghagynánk. Ezek áttervezése feltétlenül szükséges.”23A Fő tér (1949-től Sztálin tér) vasútállomás előtti szalagtelkes, egy-két szintes, rendezetlen arculatú épületsorral kiépült Fő utcai szakaszáról, a faluközpontról volt szó.24 A terület több lépésben fejlődött. Az ötvenes évek közepére eldőlt, hogy

23 MÓL XXVI-D-8-f. 34. d. Jegyzőkönyv. Készült a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának 1951. IX. 4-én a városrendezési tervéről tartott megbeszélésről: (2./Telepí- tés 3. p.) A párttitkár hangot adott azon véleményének is, hogy Zagyvapálfalva és Salgótarján fejlesztése egy kérdés (az egyesülés 1961-ben valósult meg). Ide kívánkozik, hogy a pálfalvai táblaüveggyár kvalitásos tiszti lakóházainak építészére vonatkozó felvetésünket (PRAKFALVI 2005. 17. jegyzet) ifj. Masirevich György, akit 1939-ben felügyelő bizottsági tagnak választottak, és/vagy Acsay László esetleges szerzőségével bővítsük. Vő. GajzáGÓ é.n. 184., 245. p.; GAJZÁGÓ 1962. 209. p.

24 FANCSIK-PÓCZOS-SZVIRCSEK 2002. 17., 23., 31., 34., 35-36., 51. p.