Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)

Városépítés, várostervezés - Prakfalvi Endre: Salgótarján. A Kádár-kor városépítésének paradigmája?

Prakfalvi Endre: Salgótarján. A Kádár-kor városépítésének paradigmája?

149

sága. (Napjainkra a városközpontban a 21. sz. fő közlekedési útvonalat a vasút keleti oldaláról áthelyezték a nyugatira.)

A község helyzete Trianon után felértékelődött, 1922. január 27-én rendezett tanácsú város lett, majd 1929-ben megyei város címet kapott. A státusváltozás kölcsönfelvételi lehetőséget is biztosított. A Népszövetségi kölcsön (1924. IV. te.) hozzájárult az ország pénzügyi egyensúlyának helyreállításához. A rendezett tanácsú városok pedig az 1925. évi XII. te. alapján beruházási célú kötvénykölcsönt vehettek fel a New York-i Speyer-bankház közvetítésével.8

A salgótarjáni polgármesteri hivatal 1925. december 31-i meghosszabbított határidővel írt ki pályázatot a városrendezési terv elkészítésére. Az első díjat Warga László rekonstrukciós, a várost átépítő programja nyerte el.9 A „Jó szerencsét” jeligéjének választó Warga elképzeléseiben szerepelt a Fő utca tehermentesítése, a vasúti pálya felemelése és áthelyezése a völgy nyugati oldalára, valamint a patakszabályozások kérdése.10 11

Förster Kálmán polgármester a Városok lapjában röviden összefoglalta városa szabályozási tervét, amelyet az építési bizottság és karatnai Köntzey Ferenc műszaki tanácsnok (a Budapesti Mérnöki Kamara Nógrád- és Hont vármegyei megbízottja, 1933) a díjazott pályázatok hasznosítható eszméinek fel- használásával készített. Förster beszámolójában a forgalmi, a közegészségügyi és az esztétikai szempontokat hangsúlyozta. A teljes egészében „idomított” kővel (bazaltsoros ciklop) burkolt úttest híve volt. A kétméteres aszfaltjárdák mellett mintegy 2,5 méter széles fásítható földsáv kialakítását tartotta kívánatosnak, hogy a házak lakói minél tisztább levegőhöz és napfényhez jussanak, és kiemelte a csatornázás, a szennyvízvezetés megoldásának fontosságát." Esztétikai nézeteit nem fejtette ki a polgármester. Azonban a Pipis hegy alatt (a város nyugati oldalán), a Fő útra merőlegesen, egy rövid keresztirányú tengely mentén a helyi hatalmi-igazgatási intézményrendszer középületeiből adminisztrációs centrum jött létre a húszas évek második felében: rendőrkapitányság (tervezője Gerlóczy Gedeon), járásbíróság (tervezője Kollár Gyula) csendőriskola és laktanya (tervezője Wälder Gyula) és egészségház épült.12

8 Vö. Sípos 2001.54., 236-240. p.

9 Tervpályázat 1925.; Salgótarján városszabályozási pályázata 1926.

10 Kronológia I. 99. p. ( 1926. 1.12-15.)

11 FÖRSTER 1930. (A cikkre Csáki Tamás hívta fel a figyelmemet, ezúton köszönöm meg.) Horváth 1990a.; Szvircsek 1990.

12 Egyes topográfiai adatokról ld. DORNYAY 1929.; Fancsik-PÓCZOS-Szvircsek 2002. 44^t5., 51. p. Fleischl Róbert salgótarjáni épületeiről ld. Fleischl Róbert munkássága 1926.