Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Winkler Gábor: Sopron déli külvárosának történeti vizsgálata
14 Városépítés, várostervezés bolni. A belvárosba visszaköltözők is megtarthatták külvárosi háztulajdonukat, ezeket bérbe adták, később nem egyet közülük majorsággá alakítottak át. A külvárosok végleges formájának kialakulását és egyenletes fejlődését jelentősebb tényezők már nem gátolhatták. A külső városrészek érdemi fejlődését Szende Katalin négy szakaszra osztja tanulmányában, a tervszerű növekedés kezdetét 1330-tól számolja: a városrészek 1424-re érték el legnagyobb középkori kiterjedésüket.9 A belvárosi magra fokozatosan rárétegződő külső településrészek védelmét több lépésben oldották meg. A 14-16. század során először az ún. „külső belváros”10 nyert védelmet. E terület a belvárost a külső belvárosoktól elválasztó széles, üres védősáv, a „glacis” határától északi és keleti irányban, nagyjából az Ikva vonaláig terjedt, és nagyobbrészt palánkfallal - egy részén kőfallal - vették körül.11A belső külvároshoz négy külső városnegyed - „fertály” = Viertel - kapcsolódott. A város tanácsa 1616-ban határozta el a külvárosokat védő külső városfal építését, a teljes védmü végleges formájában 1627-re készült el.12 A külső városfal nyomvonalát nagyvonalúan húzták meg, hiszen a külvárosok házait nem kerítették szorosan körül, a meglévő beépítés határán, hanem a külső házsorokhoz tartozó parkokat, kerteket, majorokat is belevonták a védett területbe, ezzel bizonyos lehetőséget hagyva a későbbi fejlődéshez. Mint látni fogjuk, ezzel az adottsággal a külvárosok terjeszkedése során nem egy esetben éltek is. A külső városfal ugyanakkor határt is szabott Sopron terjeszkedésének, ezzel meggyorsította a falakon belüli terület beépítésének sűrűsödését, városiasabb beépülését. A belváros és a fertályok lakosságának aránya az évszázadok folyamán nagy ingadozást mutatott.13 A mellékutcák nyomvonala és a telkek kiosztása a városon átvezető kereskedelmi utak rendszeréhez illeszkedett. A 15-16. században szerkezetük, fel9 Szende 2010.22. p. 10 Szende 2010. 21. p. 11 A piactér és házainak védelmére húzott palánk a második és negyedik negyed kisebb részét kerítette körül, az első és harmadik negyedhez nem csatlakozott. A palánk helyét HOLL 1979 105—145. p. részletesen ismerteti. A városi major - később városi tűzoltóság - északi határán épült városfal máig is látható: 2122. helyrajzi sz. területsáv déli határa. 12 SZENDE 2010. 25-26. p. A külső városfalat máig nem tárták fel teljes hosszúságában. Az elkövetkező idők helytörténeti kutatásának egyik fontos feladata lesz a várfal egészének feltárása és pontos dokumentálása. 13 HOLL 1979. 109-110. p. szerint 1379-ben már háromszor annyian laktak a külső negyedekben, mint a várfallal körülvett Belvárosban. A fertályok lakossága 1437-től egy ideig csökkent, majd ismét növekedésnek indult. A pestisjárványok esetenként felére, rosszabb esetben akár a negyedére is csökkentették a lakosok számát.
