Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)

Városépítés, várostervezés - Káli Csaba: A reprezentatív és a szolid modern. Zalaegerszeg építészete 1948–1951 között

116

Városépítés, várostervezés

ra 1951. december 18-án került sor.44 (3. kép) Az akkoriban még a város szélén álló ötemeletes, vöröstéglás épület új kristályosodási pontot, egy új városrész alapjait teremtette meg. Az első ötéves terv eme legnagyobb könnyűipari beruházásának terveit a kor egyik legtehetségesebb fiatal építésze, Kiss Ferenc jegyezte, akire kortársai közül talán a legerőteljesebben hatott a letisztult, modem skandináv formavilág. A ruhagyár két merőlegesen egymásnak támasztott szárnyában (gyártócsarnok és iroda), különösen a vöröstégla-architektúrának köszönhetően, halványan északi hatások is felsejlenek.45

3. kép. A ruhagyár az avatás idején. (Ismeretlen felvétele)

44 Zala, 1951. december 20. 1. p.

45 BONTA 2008. 104-105. p. Az eredetileg tervezetthez képest, kvalitásaiban némileg redukáltan épült meg a ruhagyár. Az üveg felülvilágítók és a pihenőként szolgáló, emeletenkénti erkélyes beugrók elmaradtak. A gyárépület ma üresen áll, irodai szárnyát már lebontották, és a megmaradt föcsarnok sorsa is megpecsételődött. A téglaburkolatot nélkülözi ugyan, de funkcionalitása és formacsoportja okán a Zalaegerszegi Ruhagyár „testvérének” is tekinthető Kiss Ferenc egy másik munkája, a Kaposvári Fonoda.