Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Előszó
ELŐSZÓ Évkönyvünk VI. kötetének írásai esettanulmányok révén azt a kérdést igyekeznek körüljárni, milyen tényezők hatására megy végbe a városok fizikai tereinek ki- és átalakulása. A térbeliség napjainkban nemzetközi szinten is a történeti városkutatás érdeklődésének középpontjában áll, s ehhez kapcsolódva a városépítés és várostervezés kutatása az egyik legfontosabb tematikai irányzattá nőtte ki magát. Ebben a blokkban kaptak helyet a 2009 novemberében - Budapest Főváros Levéltára és az Urbs szerkesztősége szervezésében - lezajlott Szocialista városok? Városok Magyarországon és a Kárpát-medencében 1945-1990 c. konferencia Új építészet - új társadalom című szekciójának témába vágó előadásai is (Gagyi József, Káli Csaba, Keller Márkus, Prakfalvi Endre munkái). A konferencia anyagának többi része 2010. évi V. kötetünkben jelent meg. A szerzők érdeklődési köre és módszertani tárháza sokrétű, a vizsgálatok léptéke a városmorfológiától a lakótérhasználatig terjed. Több tanulmány a történeti városkép, az épített örökség és a városfejlődés viszonyának kérdését veti fel. Winkler Gáboré különösen jó példa arra, miként lehetséges egyetlen városrész múltján keresztül nem csupán történeti kontextusba ágyazott problémákat elemezni, hanem egyúttal a városfejlesztésre, a történeti városrészek jelen- és jövőbeni kezelésére nézve is ajánlásokat tenni. Szakály Tamás írása szakszerű hozzászólás is az ún. pesti zsidónegyeddel kapcsolatos vitához. Tamáska Máté kisvárosi környezetben vizsgálja a történeti városszövetnek a jelen városba való beágyazódását. Újlaki Pongrácz Zsuzsánna és Zsidi Paula arra világít rá, milyen konfliktusokkal terhes a régészeti örökség kutatása és megőrzése egy élő és folyamatosan épülő, átépülő nagyvárosban. A tanulmányok között akad építészettörténeti orientációjú (Prakfalvi Endre), építészet és politika kapcsolatát középpontba helyező (Káli Csaba), a város- történet-müvészettörténet-politikatörténet határterületén mozgó (Prosinger Lívia), urbanisztikai és antropológiai megközelítéseket ötvöző (Tamáska Máté) dolgozat. További írások a lakáshelyzet és lakáshasználat társadalomtörténetére (Keller Márkus, Valló Judit), a helyi gazdaság városalakító szerepére (Kaposi Zoltán), vagy a szimbolikus térhasználatra (Gyagyi József) koncentrálnak. A tematikai és módszertani sokszínűség, az írások nagy részében megfigyelhető interdiszciplinaritásra törekvés mellett különösen fontosnak tartjuk, hogy Gagyi József és Tamáska Máté tanulmányai révén ezúttal is módunk van arra, hogy a Kárpát-medence határon túli városainak problémáiba nyerjünk betekintést. A szerkesztők
