Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Hatalom és város – Budapest példáján - Szívós Erika: Terhes örökség: budapest történelmi lakónegyedeinek problémája a Kádár-korszakban a Klauzál tér és környéke példáján
Szívós Erika: Terhes örökség ... 409 tanács beszámolt az egyes ötéves tervidőszakok kiadásairól, azok között csak az egészségügyi és szociális ellátás, a gyermekintézmények és iskolák, a kultúra, a sport, valamint az igazgatási feladatok szerepeltek tételesen, kommunális ellátás címszó alatt pedig úttest- és gyalogjáró-karbantartás, közvilágítás, valamint park- és játszótérfenntartás. Építési munkálatokról azonban csak érintőlegesen esett szó a költségvetési beszámolókban, amennyiben megemlítették, hogy a beszámolási időszakban a kerület építési jellegű munkáit a VII. kerületi Ingatlankezelő Vállalat készítette elő és bonyolította. Mindez arra utal, hogy az építési feladatok és a felújítások nem a kerület költségvetését terhelték; a kerületi IKV-k által elvégzett munkákat közvetlenül a Fővárosi Tanács finanszírozta.4 A várostervezésben meghatározó volt az ötéves népgazdasági tervek, valamint a párt- és kormányhatározatok szerepe. A kerületfejlesztési tervek is az ötéves tervekhez igazodtak. A Fővárosi Tanács feladata volt, hogy a párt- és kormányhatározatokban foglaltakat Budapest vonatkozásában végrehajtsa. A városépítés terén a kulcsszerepet a Fővárosi Tanács VB VIII. Városrendezési és Építészeti Osztálya, valamint az ez alá rendelt Budapesti Városépítési Tervező Vállalat, népszerű nevén a BUVÁTI, ill. későbbi nevén BVTV (Budapesti Várostervező Vállalat) játszotta.5 A BUVÁTI készítette az általános és helyi rendezési terveket, valamint azokat az előtanulmányokat és felméréseket, amelyek a Kádár-korszak városfejlesztési koncepcióinak megalapozására szolgáltak. Ezekről a későbbiekben még lesz szó. A történelmi lakónegyedek problémája a budapesti várospolitikában évtizedeken át háttérbe szorult. Az 1950-es évek második felének koncepcióiban és az 1961-ben kezdődő első 15 éves lakásépítési programban is az az elv érvényesült, hogy először a mennyiségi lakáshiányt kell orvosolni, és csak azután a minőségit. Ez azt jelentette, hogy először az új lakások építésére kell koncentrálni, és csak miután a lakosság döntő részét sikerült lakáshoz juttatni, lehet Építőipari Vállalat idős kőművese, Fábián Sándor, vakolókanállal a kezében kapaszkodik egy félágú létrán.” Erzsébetváros, é.n. (1958) (szám nincs feltüntetve) 9. p. 4 A Budapest Főváros VII. kerületi Tanács 1974. évi költségvetési gazdálkodásának és fejlesztési alap teljesítésének beszámoló jelentése a következőt írja: „A beszámolási időszakban építési jellegű munkáinkat - az előző évhez hasonlóan - a VII. kerületi Ingatlankezelő Vállalat készítette elő és bonyolította.” 26. p. Van egy ugyanilyen beszámoló az 1976-os évből is, ugyanolyan tételekkel, mint az 1974-es. 5 A főváros saját tervezőirodája, akkor még FÓTI néven, 1949-ben alakult meg. Ezt a tervezőcéget 1950-ben három vállalattá szervezték át, így jött létre egy várostervező iroda (BVI), egy építészeti tervezőiroda (FÓTI) és egy mélyépítési tervezőiroda (FOMTI). Majd az előző kettő újbóli összevonásával alakult meg 1952-ben a BUVÁTI, ill. BVTV Lásd PREISICH 1998. 34. p.
