Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Gaucsík István: Az iparosítás hatása Vágsellye átalakulására
Gaucsík István: Az iparosítás hatása Vágsellye átalakulására 239 épületeinek földszintes üzlet- és lakóhelyiségeit egészségtelennek minősítették, és lebontásukat indokoltnak tartották. A főutcát az iparváros lüktető erének tervezték, amely kihangsúlyozza Vágsellye városi jellegét. A másik érvelés szerint az esetleges családi ház építések nem hangsúlyozhatták volna ki a főutca városiasságát. A városközpont „arculatának” kivitelezését csak az állami szervek hajthatták végre. A város központi területének geológiai felmérését 1956-ban végezték. A talajvizsgálat, az építkezésekhez szükséges nyersanyaglelőhelyek (kavics, homok) feltérképezésén kívül külön gondot fordítottak a vízkészletre, valamint a talajvízre és a Vág vizének várható hatásaira.29 A területet a földrengésveszély szempontjából is elemezték, kisebb veszélyeztetettségűnek ítélték, és 3-4 emeletes épületek felépítését javasolták.30 Az elképzelések szerint 1958 és 1960 között a Duslo dolgozóinak épülő üzemi lakások építéséhez kacsolódó munkák (központi fűtés, úthálózat, vízelvezetés, csatornázás) költségvetését is elkészítették.31 A munkák elkezdéséhez, illetve egy részük kivitelezéséhez elengedhetetlen volt a magántulajdonban lévő telkek állami felvásárlása és kisajátítása, az ezeken a telkeken álló családi házak lebontása. A tervek direktív betartása és az időszűke kényszermegoldásokat szült: a kisajátításokat fel kellett gyorsítani, de ezek előre nem várt gondokat okoztak, mert néhány lakosnak a lakásínséggel küszködő városban pótlakást kellett biztosítani.32 A jövendő lakótelep területének kb. 50%-án 25 házat számoltak fel, ami 100 lakost érintett. A bontás 4,2 millió, a telkek felvásárlása 417 ezer koronába került. (6. kép) A kezdeti tervek szerint a helyi hivataloknak összesen 1200 új lakos elhelyezéséről kellett gondoskodniuk (egy másik verzió 2100 új munkással számolt). 1959-1960-ban főleg 330 vagy 400 kétszobás lakás építését tervezték gyorsított ütemben. A munkások szállítását a városközpontból a gyárba autóbusz- járatokkal biztosították. Ekkor még nem gondoltak arra, milyen technikai és környezetvédelmi követelményeket támaszt az intenzívebb közlekedési forgalom a centrumban. A város hosszú távú villamosítási terve is hiányzott, annak ellenére, hogy 1970-ig 10-12 ezerre kívánták duzzasztani a lakosságot. Már a kezdeti tervekről folyó tárgyalások során kiderült, hogy az alsó- és középfokú állami közigazgatási szervek, illetve a munkák koordinálását felvállaló hivatalok eseti megoldásokat alkalmaztak, amelyek „bürokratikus szokássá” váltak.33 29 SABA-PS, ONV-S, 428. doboz, 92/1957. 30 SABA-PS, ONV-S, 588. doboz, Vÿst.23/1956, Posudok o základovej póde. 31 SABA-PS, ONV-S, 588. doboz, Vÿst.23/1956, Vÿstavba sídliska v Sali-dokumentaőny materiál. 32 SABA-PS, ONV-S, 428. doboz, 11/1958. 33 SABA-PS, ONV-S, 428. doboz, 106/1957,259/1957,260/1957.
