Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Helyi társadalmak? - Vajda Barnabás: Dunaszerdahely: egy csehszlovákiai város fejlődésének egyes aspektusai az 1950–1960-as években
Vajda Barnabás: Dunaszerdahely: egy csehszlovákiai város fejlődésének... 215 ügyben szerepel vádlóként Baumel Salamon nyugdíjas, dunaszerdahelyi lakos, alperesként Szalay Péter munkás, Dunaszerdahely Jesenskÿ utca 6 sz. alatti lakos, akit Szalay Júlia háztartásbeli, Dunaszerdahely Jesenskÿ utca 6 sz. alatti lakos képvisel annak a tárgyában, hogy kiürítsék és átadják a lakást a felperes használatába. [...] Az alperes képviselője a mai tárgyaláson kijelentette [...], hogy az alperes és családja hajlandó kiköltözni, mivel Dunaszerdahelyről Pozsonyba költöznek.”12 A Lakásgondnokság 508/1956 ügyiratszámú, 1956. május 25-ére keltezett kimutatása tételesen felsorolja azokat az ingatlanokat, amelyek a helyi Lakásgondnokság „tulajdonlap nélküli operatív kezelésében vannak”. A lista huszonnégy szerdahelyi ingatlant sorol fel, megjelölve az „egykori tulajdonosokat”. A kimutatás azt kéri, hogy a HNB Tanácsa „adja át a Lakásgondnokságnak a megnevezett ingatlanok operatív gondnokságát a kataszteri [tkp. földhivatali] bejegyzéssel együtt”. Egy hónappal később, 1956. május 31-én a Lakásgondnokság 504/1956 ügyiratszám alatt levelet írt a HNB Tanácsának, hogy „1956. június 15-ig adja át az összes házat - államit, konfiskáltat, megegyezéseset és elhagyottat - a Lakásgondnokság operatív-nemzeti kezelésébe”. Az olvashatatlan aláírással küldött és meglehetősen arrogáns hangú levél megjegyzi: „Mivel a mai napig nincs hivatalosan elintézve a megnevezett házak rendezett átadása a Lakásgondnokság felügyeletébe, az egész munkánk késedelmet szenved. Ezért kérjük Önöket, hogy a dolgot mielőbb tegyék rendbe, hogy ne keletkezzenek az államnak nemzetgazdasági kárai”.13 Bontási engedélyek Az 1945-1952 közti időszakból meglepően kevés bontási kérvényt és engedélyt találunk Dunaszerdahely városra vonatkozólag. 1946-ból csak Büschitz és Breuer Alexander nevére.14 1947-ben Guttman és Helena Krausová, valamint Ján Pirk nevére: „Bontási határozat a Zsidó Hitközség számára a 353 sz. ház lebontására.”15 Ugyancsak 1947-ben: „Bontási határozat Brija Ignác, Feldmár Jenő, Nagy István. A volt zsidó imaház lebontására a piactéren.”16 1950-ben Izo 12 SOAvS. Miestny národny vÿbor v Dunajskej Strede 1945-1960: 262-1960-Vyst/21-78 13 SOAvS. Miestny národny vÿbor v Dunajskej Strede 1945-1960: 270-1956-Byt/l-79. 14 $OAvS. Miestny národny vÿbor v Dunajskej Strede 1945-1960: 98-1946-A XVI-23. 15 SOAvS. Miestny nàrodnÿ vÿbor v Dunajskej Strede 1945-1960: 113-1947-A XV-37. 16 SOAvS. uo
