Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Város - Emlékezet - Mítoszképzés : Várostörténet és oral history - Juhász Katalin: Rákosi Mátyás Kultúrház – a szocialista kultúra fellegvára
126 Város - emlékezet - mítoszképzés férfi társulati tagok katonai behívói 1956-ra fokozatosan szétzilálták a közösséget. A csoport egyes tagjai azonban - köztük Hollósy Sándor - a népművelés ügyének lelkes zászlóvivői maradtak, akármilyen helyzetbe is sodorta őket a sors.73 Hasonló pályát futott be az 1936-ban megalakult Vándor munkáskórus tagjaiból szerveződött Fővárosi Ének- és Táncegyüttes,74 és ugyancsak háború előtti előzményei voltak - legalábbis a vezető személyében - a Fischer Ernő75 kezdeményezésére létrejött képzőművész iskolának,76 vagy az Aszalay Lajos77 vezette repülőmodellező szakkörnek. Az 1950-től 1956-ig terjedő időszakban az előzőekben bemutatott tevékenységek és a felülről szervezett politikai, közéleti rendezvények, események mellett a szintén munkásmozgalmi hagyományokat folyató sportkörök - az ökölvívó, birkózó, asztalitenisz, tornász és sakk-kör - és a spontán alakuló, klubszerű formában működő csoportosulások - rádióhallgatók, újságolvasók, pingpongozok, biliárdozók - is népszerűvé tették az intézményt a lakosság körében. Az ismerettelj esztés — valószínűleg a direkt nevelési szándék miatt - eleinte kevesebb sikerrel működött. Ehrmann Lajos 1952-től azonban olyan ismeretterjesztő programokat szervezett - például a kiskertek műveléséről -, amelyeket a helyi igények figyelembevételével állítottak össze. 73 Hollósy Sándort az 1949-es Világifjúsági Találkozón végzett kultúrmunkája nyomán a Fogaskerék gyártól a Belkereskedelmi Minisztérium Kereskedelmi Főosztályára, egy társát a Külügyminisztériumba vezényelték mint munkáskádert (közben továbbra is a színtársulat tagjai maradtak). A minisztériumban is igyekezett a kulturális területhez közel maradni, annál is inkább, mert időközben ösztöndíjjal felvették a Színiakadémiára. A sors azonban úgy hozta, hogy tanulmányait katonai behívója miatt pár nap után félbe kellett szakítania. így kiképzését követően végül a honvédségnél maradt mint kulturális szervező. (HOLLÓSY 1997. 5-7. p.) 74 A kórus a II. világháború után az MDP rendezőgárdájának, majd a Szabadságharcos Szövetségnek volt az énekkara, 1955-től a „Rákosi Mátyás Kultúrház Vándor-kórusa” és a „Rákosi Mátyás Kultúrház Táncegyüttese” néven folytatta működését a kultúrházban. A 60-70 tagú, Darázs Árpád, Kiss Dénes és Bánhegyi Sándor karnagyok dirigálta férfikar és a tánckar fellépéseivel nemcsak a kultúrház színpadán, de főváros-szerte is nagy sikereket aratott. (V.ö. Népszava, 1955. július 6.) 75 Fischer Ernő (1914-2002) a lírai absztrakt festészet egyik legkiválóbb hazai képviselője volt. 76 Elsőként a festőkor jött létre 1950-ben Fischer Ernő festőművész kezdeményezésére, majd 1952-ben megalakult a szobrászkor is Szandai Sándor (1903-1978) autodidakta, Munkácsy- díjas (1974) szobrászművész, vezetésével. 1953-ban a Rákosi Mátyás Kultúrház adott otthon a Képcsarnok által rendezett, a korabeli képzőművészet kiemelkedő alkotásait bemutató kiállításnak, ahol a művelődési otthonban működő képzőművész kör tagjai is bemutatkozhattak. (Népszava, 1953. november 5.) 77 Aszalay Lajos textilfestő még 1913-ban, a repülés és modellezés hőskorában engedte első gépét a szél szárnyaira.
