Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Város - Emlékezet - Mítoszképzés : Várostörténet és oral history - Juhász Katalin: Rákosi Mátyás Kultúrház – a szocialista kultúra fellegvára
112 Város - emlékezet - mítoszképzés 1949 májusára a civil szféra, a kulturális élet kezdeti sokszínűsége már elszürkült, de még nem tornyosultak előtte totális korlátok.33 A kultúrházat és a lakóházakat építő OTI tevékenységi körei is hasonlóképpen szűkültek, illetve módosultak, de egyelőre - igaz, az állam szigorú felügyelete mellett - a többi kisebb biztosítótársaságot magába olvasztó intézményként működhetett. Nem sokkal azután, hogy az OTI befejezte megkezdett lakásépítéseit, e szervezetet is beolvasztották a társadalombiztosítás új állami rendszerébe. Az OTI által épített kultúrház tényleges működése már a „rendszerváltás” után, az 1949-es év utolsó előtti napján rendezett újabb ünnepélyes átadást követően kezdődött meg. Rákosi Mátyás Kultúrház (1949. december - 1956) „A felszabadulás előtt a dolgozókat megfosztották a kulturális lehetőségektől is. (...) Az, hogy meg akarjuk szüntetni a város és a falu közötti különbséget, és fel akarjuk emelni a falut a város színvonalára, természetesen nem azt jelenti, hogy Budapest kulturális színvonalát akarjuk csökkenteni. Ellenkezőleg, e feladat érdekében még jobban kulturális centrummá kell fejlesztenünk fővárosunkat, olymódon, hogy a kultúra áldásaiban most már valóban részesüljenek Budapest dolgozóinak széles tömegei is. (...) A régi reakciós kultúrpolitikával szemben Budapest, és különösen Angyalföld dolgozói büszke örömmel veszik tudomásul, hogy Angyalföldön, a Kilián György-utcában, ahol azelőtt barakklakások voltak és most új munkás-házak épülnek, felépítettük az ország legmodernebb állami iskoláját és közelében december 20-án avatjuk fel a most felépített és jól berendezett Rákosi Mátyás kultúrházat. (Hosszantartó taps.) Azelőtt az urak számára építették a klubokat. Most a munkáskerületekben, az üzemekben klubhálózatunk kiszélesítésével korlátlan kulturális fejlődést biztosítunk Budapest dolgozói számára.”34 Az idézett, 1949. december 13-án elhangzott országgyűlési beszédben Kovács István képviselő a „most felépített” új Rákosi Mátyás kultúrház egy héttel későbbi tervezett avatásáról beszél. Ez nem teljesen fedi a valóságot, ugyanis - amint azt az előzőekben láthattuk - az épület már jóval korábban megépült, és az ünnepélyes átadásra már május 12-én sor került. Mindezeket figyelmen kívül hagyva, a beszéd a májusi választások során totális uralomra jutott politikai hatalom ér33 A szabadművelődési mozgalom kulturális életből történő kiszorítása 1948 derekán indult; ezzel kezdődött a szocialista kulturális forradalom. (FENYVES 1999. 13-14. p.) 34 Kovács István képviselő felszólalása Nagy Budapest létrehozásával kapcsolatos törvényjavaslat vitáján az országgyűlés 18. ülésén, 1949. évi december hó 13-án, kedden {Országgyűlési napló, 1949.1. kötet 1949. június 8.,1949. december 22., 1949-18. 399-400. p.)
