Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Recenziók
Kubinyi András: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I—II. 481 esetekben azért nem árt a megjelenés idejére is figyelemmel lenni.) A két kötet súlyponti témáját már címlapjuk is elárulja. A Schedel-krónika ismert Buda-ábrázolásával díszített első kötet helyrajzi irányultságú: Budapest egyes részeinek középkori településtörténetére, Buda királyi székhelyként és fővárosként betöltött szerepére, igazgatási és kereskedelmi központi funkcióira vonatkozó tanulmányokat tartalmaz. A második kötet, amelynek címlapján Hans Haller és felesége portréja látható, a középkori főváros életében fontos szerepet játszó személyek, családok és társadalmi csoportok bemutatására összpontosít. Az összesen több mint 800 oldalas terjedelmet tekintve talán nehezen hihető, de a két kötet még mindig csak fegyelmezett válogatást ad Kubinyi ide vonatkozó gazdag munkásságából: további tanulmányok, például a Szent Zsigmond-prépostság alapításáról; a városi tanács összetételéről, egyes etnikai csoportok jelenlétéről, valamint a városok országrendiségéről tovább bővíthették volna a választékot. A jelen recenziónak nem lehet célja az egyes tanulmányok tartalmi ismertetése. Érdemes viszont arra rámutatni, vajon miért időt állók és olvasásra érdemesek továbbra is ezek a gyakran több évtizeddel ezelőtt megjelent írások. Három fő szempontot emelnék ki. Az első az, hogy a tanulmányok mindegyike elsődleges forrásokra épülő alapkutatásokat tartalmaz, és kincsesbánya mindazok számára, akik ezeket a forrásokat vagy a belőlük kigyűjtött adatokat szeretnék ismételten felhasználni. A forrásközlés nem tartozott Kubinyi történészi profiljának fő vonásai közé; az itt egybegyüjtött tanulmányok közül azonban sok tartalmazza függelékében a felhasznált főbb dokumentumok szövegét, regesztáját, vagy táblázatos feldolgozását. A Pesti Gáborról szóló írás például Mizsér Mihály pesti esküdt végrendeletét közli (II. k. 763-764. p.), A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei... c. tanulmány a nagyváradi káptalani vámtarifa szövegével és a benne szereplő vámértékek összehasonlító táblázatával egészül ki (I. k. 331-336. p.), a Hallerekről szóló, fent említett írás végén az ide vonatkozó oklevelek 21 tételből álló regesztagyűjteménye található (II. k. 728-741. p.) - és még hosszan folytathatnánk a sort. Az adatközlések igen fontos részét teszik ki a Kubinyi tanár úr archontológiai gyűjtései alapján közreadott függelékek. A fentebb idézett önvallomásban említi, hogy a Budapest történetéhez2 végzett kutatásai során 15 év alatt mintegy 3000 személy életére vonatkozóan gyűjtött adatokat.2 3 Ezek szolgáltak az általa kidolgozott prozopográfiai módszer alapjául, azaz segítségükkel rekonstruálta olyan hivatalok és testületek működését, amelyeknek saját iratanyaguk nem maradt fenn. Az életrajzi gyűjtések azonban sok más célra is használhatók, és más városok adataival való összehasonlításra is alkalmasak. Megtalálhatjuk köztük a budai és a pesti városbírók teljességre törekvő sorozatát A budai német patríciátus társadalmi helyzete... és a Budai és pesti polgárok családi összeköttetései... című cikkek végén (II. k. 509-512., 568-570. p.), valamint a budavári udvarbírók névsorát A budai vár udvarbírói hivatala 1458-1541 című írásban 2 KUBINYI ANDRÁS: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Budapest története II. Budapest története a későbbi középkorban és a török hódoltság idején. Szerk. GEREVICH LÁSZLÓ - KOSÁRY DOMOKOS. Budapest, 1973. Budapest Főváros Tanácsa. 7-240. p. 3 KUBINYI 2005. 231. p.
