Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Recenziók
Vielerlei Städte. Der Stadtbegriff 479 nak a városiasodásban, a városhálózat kiépülésében betöltött fontos szerepe ellenére - az utóbbi időszakig perifériális helyzetben volt. A kisváros-kutatás fellendülése szervesen egybefonódott a városhierarchia, illetve a város és vidéke kapcsolatrendszerének vizsgálatával, amit a szerző többek között Hessen-Darmstadt-i, szászországi példákkal is (pl. Katrin Keller monográfiája) alátámaszt. Tanulmányában a különböző funkciójú kisvárosoknak az általános civilizációs folyamatban betöltött társadalmi szerepét is hangsúlyozza. Az utóbbi tanulmány ellenpontozásaként, de egyben a konferenciakötet jelenkori, aktuális lezárásaképpen, Franz-Joseph Post (Verein für katholische Arbeiterkolonien in Westfalen, korábban Universität Münster) a global city (world city) jelenségét és annak kialakulását vizsgálja. A gazdaság, a pénzügyi világ, a kommunikáció globalizációja révén létrejött metropolisok - megállapítása szerint — túlnyomó részben nem feltétlenül az egyes történeti világvárosok továbbfejlődéséből nőttek ki. Ugyanakkor sok latinamerikai, távol-keleti global city létrejöttében meghatározó szerepet játszottak a korábbi (történeti) európai nagyvárosok (illetve országok) expanzív törekvései. Valójában a mai metropolisok egy jelentős része egykori kolonizációs városból fejlődött ki (pl. Sao Paulo, Mexico City, Singapur, Hongkong, Manila), és e posztmodern városképződést pl. Ázsiában, Latin-Amerikában többnyire a szélsőségekkel járó rapid urbanizáció, etnikai, szociális szempontból a városi társadalom erős fragmentáltsága jellemzi, ami az elit egységessége mellett a többi csoport/réteg nagyfokú heterogenitásával írható le. A tanulmánygyűjtemény szerkesztői már az előszóban előrevetítik, hogy az interdiszciplináris összegző és további kutatási szempontokat felvető tanulmányok nyomán is hiányérzet maradhat az olvasóban, hisz e munkák döntő többsége az európai városfejlődés problémaköreire koncentrál. Az Európa-centrikusság bírálata mellett azt is meg kell jegyeznünk, hogy olyan fontos történeti diszciplínák, mint a városépítészetet vizsgáló művészettörténet, avagy a szociológia, illetve a várostervezés nézőpontjával foglalkozó tanulmányok is kimaradtak a kötetből. Mindezek ellenére a szerkesztőknek így is sikerült céljuk elérése, a város fogalom tartalmi sokrétűségének, bonyolultságának a bemutatása. Dominkovits Péter
