Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Recenziók
After Intimacy: The Culture of Divorce in the West since 1789 471 önmagában véve nem erény, hogy a diszkurzivitáson keresztül megragadható lenne az a folyamat, ami a válási statisztikák és a válóperes iratok révén legfeljebb gyanítható, vagy csak töredékesen tárható fel: ez pedig a kulturális közeg radikális megváltozása. Még mielőtt azonban megnéznénk, ténylegesen mennyiben használták ki a lehetőségeket a szerkesztők és a szerzők, nem árt néhány szót ejteni a publikálás körülményeiről. Ugyanis nem a szokásos, tudományos konferencia vagy műhelymunka nyomán szerkesztett tanulmánykötetről van szó, hanem egy rangos sorozat eleve e célra készített egyik darabjáról: a kötetet a svájci székhelyű Peter Lang kiadó az ösz- szehasonlító irodalomtudomány zászlaja alatt, az interdiszciplinaritás jegyében indított European Connections sorozat keretében jelentette meg, egyidejűleg több európai és amerikai nagyvárosban. A szerzők különböző angol és amerikai egyetemeken oktatókutató irodalomtörténészek, nyelvészek, nagyrészt angolszászok (a kenti egyetemen német irodalmat előadó Kari Leydecker kivételével), és - ez szintén nem elhanyagolható momentum - nők. Bizonyára a véletlen müve, legyünk egy kicsit rosszmájúak, hogy szerkesztőként mégis a két férfi autor jegyzi a kötetet. Fokozhatja tehát kíváncsiságunkat, hogy egy több szempontból is országhatárokon átívelő, ambiciózus vállalkozással van dolgunk. A kötet térben-időben kétségtelenül nagyot markolt - egyszerre talán túl nagyot is. A válás nyugati kultúrájáról, reprezentációiról átfogó képet adni, 1789-től egészen napjainkig, nem kis dolog, különösen ha a kutatott szakterület még annyira járatlan, mint jelen esetben. A megfelelő egyensúlyt érzésünk szerint nem is sikerült megtalálni, amennyiben az angol-amerikai vonatkozású tanulmányok túlsúlya meglehetősen nyomasztó. A kivételeket érdemes külön is számba venni: Kari Leydecker a német női szerzők által 1784-1848 között írt, válással kapcsolatos novellákat vizsgálta; Nicholas White ugyanezt tette az 1850-1914 közötti korszakban Franciaország vonatkozásában; Janet Garton a válás 19. századi skandináv reprezentációit; Helena Goscilo pedig, a teljes korszakot átfogóan az orosz/szovjet irodalomban megjelenő „veszedelmes viszonyokat” választotta elemzése tárgyául. Ezzel szemben nem kevesebb, mint négy-öt tanulmány „színtere” az Egyesült Államok (bár a szerkesztők mentségére felhozható, hogy Woody Allen klasszikusait, illetve a The Sopranos szappanoperát már igazán értelmetlen ilyen módon helyhez kötni). Bár az Egyesült Államok valóban a válás „őshazájának” tekinthető mai szemmel nézve, mégis nehezen gyömöszölhető bele a European Connections koncepciójába. Már csak azért sem, mert - és ennek hangsúlyozását szintén hiányoljuk a kötetből - a tengerentúli nagyhatalom és az európai kontinens a válásokat illetően sokáig külön utakon járt: jellemző, hogy az USA korabeli mércével csillagászati válási rátáját Európában a 20. század közepéig, a jelenség európai úoowjáig, általában véve az amerikai társadalom „immoralitása” bizonyítékának tekintették. Hasonló mondható el a vizsgált médiáról. Jóllehet a szerkesztők a bevezetőben külön hangsúlyozzák, hogy a kötetben szereplő tanulmányok nem csupán az irodalmi fikciókat, de a - válások elterjedése szempontjából, legalábbis a 20. században, sokkal nagyobb hatásfokkal bíró - modern tömegkommunikációs eszközök, a sajtó, a film és a televíziós reprezentációk szerepét is figyelembe vették, valójában azonban mindössze négy írás tette ezt meg. A már említett tanulmányokon - Traci Pipkins Woody Allen-
