Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Recenziók
470 Recenziók After Intimacy: The Culture of Divorce in the West since 1789 Eds. Leydecker, Karl - white, Nicholas Oxford-Bern-Berlin-Bruxelles-Frankfurt am Main-New York-Wien, 2007. Peter Lang. (European Connections Volume 10) 295 p. A válások 19-20. századi elterjedése a nyugati világban mindmáig a családtörténet egyik legnagyobb „rejtélyének” számít. A válási ráták 19. század közepétől egyre gyorsuló, minden országban (már ahol a jogintézmény nyitva állt, vagy időközben megnyílt) érzékelhető, előbb-utóbb az érintett társadalmak egészét magával ragadó emelkedése valamennyi kortárs megfigyelőt meglepett, s azóta is fejtörésre készteti a jelenséget vizsgáló szociológusokat, (szociál)pszichológusokat, jogászokat, és-jobbára az utóbbi két évtizedben - a történészeket is. E téren talán nem is említhetünk másik olyan fejleményt, amely hasonló élességgel vetné fel a diszkontinuitás kérdését a „premodem” és a „modem” társadalmak között. Jellemző módon az angolszász történészek ennek kapcsán egyenesen divorcing és non-divorcing societiesröl beszélnek. A máig uralkodónak tekinthető funkcionalista magyarázat szerint, közvetett módon, a 19-20. századi iparosodás, társadalmi átalakulás tehető felelőssé a válások elterjedéséért: a „hagyományos családi gazdaságok” megrendülésével, a bérmunka, s különösen a háztartáson kívüli női munkavállalás általánossá válásával a rokonságicsaládi kötelékek előbb-utóbb mindenütt, menthetetlenül fellazultak.1 A nukleáris család kohéziós erejét az eltűnő állandó, külső (ökonomikus) kényszer helyett immár az ingatag érzelmek jelentették, a nemek és a generációk közötti tradicionális szereposztás elmosódott, bizonytalanná vált. A válási ráták megrajzolása, összehasonlító elemzése azonban kétségtelenül nem ad választ olyan alapvető kérdésekre, amelyek egyébként e kontextustól függetlenül is felvethetők: hogyan változhatott meg gyökeresen, történeti távlatban nem nagy idő, mindössze egy-másfél évszázad leforgása alatt a váláshoz való viszony még olyan országokban is, ahol restriktiv (vagy éppenséggel tiltó) jogi szabályozás volt életben; továbbá a válás témájának a nyilvánosságban való állandó jelenléte mennyiben vezetett egy öngerjesztő folyamat létrejöttéhez? Innen nézve túlzás nélkül állítható, hogy a nemzetközi vállalkozás eredményeként létrejött tanulmánykötet, amely a válásokat kulturális jelenségként helyezi a vizsgálatok középpontjába, úttörő a maga nemében. Mindeddig ugyanis nem született olyan feldolgozás, amely (térben-időben) átfogó jelleggel vizsgálta volna a jelenség (mediálisan is) különböző reprezentációit, valamint azok visszahatását nem csupán, illetőleg nem elsősorban a szorosan vett jogi viselkedésre, de például a „házasság” vagy a „szerelem” fogalmának átalakulására. A dolog jelentőségét az adja meg, hiszen a hiánypótlás 1 PHILLIPS, RODERICK: Putting Asunder: A History of Divorce in Western Society. Cambridge - New York - New Rochelle — Melbourne - Sydney, 1998. Cambridge University Press. 361-382. p., ill. passim. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV V. 2010. 470A74. p.
