Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Nagy Ágnes: A hatalom és tudás városa, 1945–1970
NAGYÁGNES A HATALOM ÉS A TUDÁS VÁROSA, 1945-1970 A város mint vizsgálati tárgy a korszakra irányuló történeti és társadalomtudományos kutatásokban írásom célja, hogy társadalomtörténészi szemmel alkossak képet az 1945 és az 1960-as évek közötti magyarországi városok hazai kutatásáról, négy szempontból problematizálva azt. A teljesség igénye nélkül mindenekelőtt a történészi vizsgálódásokat veszem számba, továbbá bizonyos korlátok között társadalom- tudományos, azaz szociológiai és antropológiai munkákat is figyelembe veszek. Az általam kijelölt időbeli keret alapvetően a történészi gondolkodásban bírhat érvényességgel. A politikai rendszer működését tekintve több korszakot fog át: az 1945 és 1947 közötti koalíciós időszakot; a Rákosi-diktatúrát; 1956-ot; a forradalmat követő megtorlást; végül pedig a Kádár-rendszer konszolidációs időszakát, azaz az 1958 és 1968/1970 közötti évtizedet. Ami a társadalomtudományokat illeti, sem a szociológia, sem az antropológia nem határolja le a múlt egy szakaszát vizsgálati terepeként, hanem azt a jelennel egy folyamatban szemléli. így kitérek olyan társadalomtudományos munkákra is, amelyekben az általam körülhatárolt időszak nem elkülönülten jelenik meg, hanem a tudós által vizsgált jelen problémáit magyarázó folyamatok részeként. Figyelmen kívül hagyom viszont a történetíráson belül a városmonográfiák műfaját - nem tekintem át ezen munkák jelzett időszakról szóló fejezeteit -, továbbá az építészettörténetet, valamint a településföldrajzot. Vizsgálódásomban mindenekelőtt azt kívánom bemutatni, milyen kérdések fogalmazódtak meg a korszak városi folyamatait illetően, egyáltalán mely időszakokat emelték ki a megadott évtizedeken belül, és milyen megközelítésekben vált vizsgálati tárggyá a város mint entitás. Az ily módon kirajzolódó kép a bejáratott utak és a feltöretlen területek feltérképezése kíván lenni. A kutatás kétféleképpen teheti a várost vizsgálati tárgyává. Egyrészt oly módon, hogy azokat a képzeteket, elgondolásokat, cselekvéseket elemzi, amelyek révén a korabeli társadalmi folyamatok szereplői a várost mint entitást gondolkodásuk és cselekvésük tárgyává tették. A másik lehetőség pedig az, hogy az adott időszakra múltként tekintő vizsgálódások maguk teremtik meg vizsgálati tárgyukként a várost, azaz egy olyan értelmezési keretet alkalmaznak, amely a várost valamiféle egységként tudja kezelni. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV V. 2010. 45-57. p.
