Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Hatalom és város – Budapest példáján - Szívós Erika: Terhes örökség: budapest történelmi lakónegyedeinek problémája a Kádár-korszakban a Klauzál tér és környéke példáján
408 Hatalom és város - Budapest példáján A pártállam keretei között a várospolitikában, így a városépítészetben is a központi akarat érvényesült. A budapesti kerületi tanácsok a Fővárosi Tanácsnak rendelődtek alá, amely egyfelől az állam, másfelől az MSZMP budapesti pártbizottságának befolyása alatt állt. A párt befolyását többek között az is garantálta, hogy úgy a Fővárosi Tanács, mint a kerületi tanácsok vezető tisztség- viselői gyakran egyben párttagok is voltak. A kerületi tanácsok szociális feladatokat láttak el, működtették a gyermek- intézményeket, általános iskolákat, rendelőket, idősek otthonait stb., karbantartották a köztereket, valamint fontos szerepet játszottak a lakásgazdálkodásban; ám a városépítészet terén voltaképpen semmilyen hatáskörük nem volt. A kerületi épületállomány sorsáról a Fővárosi Tanács döntött, városfejlesztési kérdésekről szintén. A korszak kezdetén, 1957-ig az Ingatlankezelő Vállalat is a fővároshoz tartozott, azaz még az épületek karbantartását, felújítását is központosított módon látták el. Ezt a feladatot azonban a későbbiekben ésszerűbbnek látszott decentralizálni, így jöttek létre a kerületi Ingatlankezelő Vállatok, amelyek formailag a kerületi tanácsok irányítása alatt dolgoztak. Az IKV-k tényleges felettes szerve azonban sok szempontból a Fővárosi Tanács maradt,2 mint ahogy tény az is, hogy a kiemelt útvonalak épületfelújításait, városképi szempontokról lévén szó, a kerületi IKV-k megalakulása után is a főváros végeztette.3 Jelzésértékű, hogy amikor az 1960-as és ’70-es években a VII. kerületi 2 „... Kerületi tanácstagjaink értesültek arról, hogy 1957. január 1-től a volt Ingatlankezelő Vállalat, mint kerületi házkezelési igazgatóság közvetlenül a kerületi tanács, illetve annak végrehajtó bizottsága irányítása és felügyelete alá kerül. Ezt igen nagy örömmel fogadták. Különösen azt, hogy szervezetében, felépítésében is új formát és tartalmat kap a jövőben” - írja Seres Rezső, a VII. kér. Tanács VB elnökhelyettese az Erzsébetváros c. lapban. Ugyanebben a cikkben, miután leszögezi, hogy „a helyi tanácsok a nép ellenőrzése mellett, a nép által közvetlen demokratikus úton választott szervei állami életünknek. Szilárd bázisai a proletárdiktatúrának”, követeli, hogy ki kell szélesíteni a helyi tanácsok jogkörét és hatáskörét. Cikkéből kiderül, milyen csekély hatásköre volt akkoriban a kerületi tanácsoknak, és az, hogy bizottságaik, szakosztályaik döntéseit a Fővárosi Tanács VB rendszeresen felülbírálta, megváltoztatta. ,A jövőben ne a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága szabja meg, hogy a kerületi tanács mit tárgyaljon az ülésein, hanem a kerületi tanácsok maguk döntsék el azt.” Követeli, hogy a Fővárosi Tanács VB ne vegye semmibe a kerületi tanácsok határozatait. Erzsébetváros. A VII. kerületi Tanács lapja, 1957. január 25. 1. p. 3 A VII. kerület vonatkozásában egyértelműen erre utal egy, az Erzsébetváros c. kerületi lapban megjelent tudósítás a Lenin körúti sortatarozásról. (Jellemző, hogy már ekkor is - akárcsak az 1970-es és ’80-as években - a városképi szempontból meghatározó fő útvonalak épületeit hozták rendbe, ha hozták egyáltalán; a mellékutcákban álló lakóépületekhez nem nyúltak.) „Minden nap szebb lesz a Körút, minden nap leveti az állványerdőt egy-egy ház, a VII. kerület főútvonalain már csupán az EMKE-házat, a Hungária-palotát és még néhány épületet ölelnek körül a deszka-pallók. A Wesselényi utca és Lenin körút sarkán rövidesen befejeződik a nagy bérház külső-belső átalakítási és tatarozási munkálata. A Budapest Városi
