Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Hatalom és város – Budapest példáján - Kocsis János Balázs: Döntéshozatali mechanizmus a fővárosban az 1960-as és az 1970-es években
378 Hatalom és város - Budapest példáján elnök vagy Tanács VB elnök személyéről. Emellett a Budapesti Pártbizottság folyamatosan arra törekedett, hogy a tanácselnök, illetve VB-elnök személyét illetően egyetértési joggal bírjon. A tanácsi osztályok (később főosztályok) vezetői kinevezése a pártbizottság VB hatáskörében volt. A Budapesti Pártbizottság Gazdaságpolitikai Osztálya gazdasági kérdésekben témafelelősként irányította a fővárosi tanácsi apparátus tevékenységét; a tanácsi apparátusnak mint államigazgatási szervnek működését pedig a Központi Bizottság és a Budapesti Pártbizottság Adminisztratív Osztálya irányította. A budapesti pártbizottság első titkárának személye a KB hatáskörében volt, míg a többi titkár a Budapesti Pártbizottságéban, oly módon, hogy megválasztásukhoz szükséges volt a Központi Bizottság illetékes titkárának egyetértése. A Fővárosi Tanács VB-n belül volt külön pártcsoportja az MSZMP-nek, amely a KB Gazdaságpolitikai Osztályának reszortfelelőssége alá tartozott. A Fővárosi Tanács apparátusában dolgozó párttagoknak külön pártszervezete volt, amely 1963-ig az V. kerületi pártbizottság illetékessége alá tartozott, majd kerületi szintű pártbizottság lett belőle, azaz immár közvetlenül a Budapesti Pártbizottság alá tartozott.10 Mindezen túl a Budapesti Pártbizottság végrehajtó bizottsága ülésein meghívottként általában számos érintett - például az építésügyi miniszter - részt vett. A hierarchia magasabb lépcsőin természetesen a problémákat és javaslatokat egyre általánosabb szinten vitatták meg. Mindemellett feltűnő, hogy a Fővárosi Tanács VB-hez képest a Budapesti Pártbizottság VB-je is sokkal általánosabb, programadóbb szinten foglalkozott a kérdésekkel. Feladatának legfontosabb része, főleg a korszak elején, a helyi pártélet kialakítása és ellenőrzése volt, emellett eltörpült a város fejlesztésének kérdésköre. A jegyzőkönyvek alapján úgy tűnik, hogy a város fejlesztését érintő viták általában sokkal ritkábbak, tompábbak és egyoldalúbbak voltak a budapesti pártbizottság VB ülésein, mint a párhuzamos tanácsi szervnél, jóllehet a szereplők jelentős része megegyezett. Ennek oka leginkább abban rejlik, hogy az ülések fókuszában inkább a párt operatív működése, a „mozgalmi élet” szerepelt, mint szakpolitikai kérdések. Természetesen egyes jelentősebb ügyek esetében, illetve az Általános Rendezési Tervek előkészítésének időszakában a Pártbizottság VB is intenzíven foglalkozott a témával, sokszor a Fővárosi Tanács VB-vel tartott együttes ülés keretében. 10 Koltai Gábor (Budapest Főváros Levéltára) szíves közlése alapján.
