Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Hatalom és város – Budapest példáján - Kocsis János Balázs: Döntéshozatali mechanizmus a fővárosban az 1960-as és az 1970-es években
376 Hatalom és város - Budapest példáján társadalmi struktúrává”4 alakult. A párthierarchia az állam5 működését ezekkel az eszközökkel részletesen tudta ellenőrizni, azaz a két hierarchia szoros ösz- szefonódásában az utóbbi primátusa érvényesült. Ugyanezen függőségi szálak azonban visszacsatolási szálakat is jelentettek az állami hierarchiából a párthierarchia felé. Például egy adott témával foglalkozó pártszerv által beszámoltatott állami vezető saját szervezete igényeit is érvényesíthette ilyen módon. A függőségeknek ezt az összetett, a párt- és állami szerveket összefonó és a párt döntéshozatali monopóliumát biztosító rendszerét hívja Csanádi Mária alapszövevénynek.6 E hierarchikusan meghatározott függőségi szálak mentén történő érdekérvényesítés mellett megjelent az érdekérvényesítés további, úgynevezett strukturális módja is, amikor a hierarchia magasabb szintjét kikerülve, egyedi és személyes kapcsolatokat kihasználva tudott valaki döntéseket befolyásolni. Ezen strukturális érdekérvényesítés az állami vagy a párthierarchián belül, vagy az államiból a párt felé irányulva jöhetett létre - a párt hatalmi monopóliuma révén. Ezek az érdekérvényesítési utak személyes kapcsolatokon alapultak. Mivel egy adott döntéshozó alkupozícióját - tisztségének fontosságán túlmenően - e kapcsolatok száma és ereje alapvetően meghatározta, érdekében állt másokat kirekeszteni ebből, és az informális kapcsolatokat titokban tartani előttük.7 Az információáramlás kétirányú volt, a felsőbb szinten hozott döntések - vagy döntési szándékok - a hierarchia alsóbb részein is hamar ismertté váltak bizonyos személyek számára.8 A hierarchián belüli különböző függőségi szálak, a visszacsatolások bonyolult szerkezete egy, a külső szemlélő számára alig felfejthető, ámbár résztvevői számára jobbára kiismerhető és jól működtethető struktúrát alkottak. A pártállam fenti jellegzetességei tanulmányom témája szempontjából az alábbiakban foglalhatók össze. A számos visszacsatolási lehetőség miatt az alapszövevény csúcsa elmosódottá vált, a hierarchia szintjei sem jelentek meg világosan elkülöníthetően, vagyis az azonos szinten állók valós helyzete eltérő volt. A párt hatalmi monopóliuma volt az, ami stabilan e struktúra mögött állt. A párt- és nem-párt döntések kibogozhatatlanul és szervesen összefonódtak. Nagyon nehéz felderíteni, hogy egy adott területért ki viselt felelősséget, azaz egy adott kérdésben ténylegesen ki hozta a döntéseket; a döntések, határozatok megszülettek, elfeküdtek, felbukkantak, módosultak vagy elhaltak. Ehhez kapcsolódóan kevéssé ragadhatok meg a döntések és a döntéshozók mögötti 4 Csanádi 1995.41. p. 5 Ebbe az állami vállalatok stb. is beletartoztak. 6 CSANÁDI 1995. 36-39. p. 7 CSANÁDI 1995. 44-51. p. 8 CSANÁDI 1995. 58. p.
