Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)

Hatalom és város – Budapest példáján - Argejó Éva: A város titkos bugyrai. Állambiztonsági terek és helyek. Kis titkosszolgálati topográfia, 1945–1953

366 Hatalom és város - Budapest példáján 4. A politikai elit önreprezentációjának helyszínei 1945-ben, megalakulásakor a Péter Gábor vezette Politikai Rendészeti Osztály társadalmilag elfogadott szervezet volt, mert nagy erővel begyűjtötte a háborús bűnösöket, és az első időkben komoly részt vállalt a közbiztonság helyreállí­tásában is. Az újjászervezett politikai rendőrség első felvonulásán az Andrássy úti székház előtt masíroztak el új egyenruhát viselő egységeik. Az 1945. május elsejei felvonuláson nagy feltűnést keltett egy nyilas egyenruhába öltöztetett bábu, amely mintegy céhes címerként egy lámpavason lógott az Andrássy út 60. előtti lámpaoszlopon, fölötte táblával: „Halál az árulókra”. Az idők során a politikai rendőrség ünnepségeinek kialakult tér- és hely­szín-koreográfiája. Saját, testületi ünnepeiket kezdetben a Városi Színházban65 tartották, így volt ez 1945. július 22-én a nagyszabású budapesti rendőr-nagy­gyűlés esetében is, ahol Tildy Zoltán mondott beszédet.66 A színház mellett a Belügyminisztérium Tiszti Klubja (ma: Stefánia út) is nagy népszerűségnek ör­vendett körükben, de volt, hogy a pompás Uránia mozit használták ünnepi cél­ra. A szigorúbb katonai protokollt igénylő rendezvényeket rendszerint a Magyar Néphadsereg Színházában67 bonyolították. Később, a rendőri képzés intézmé­nyesülésével az új oktatási központok is az ünnepeik részévé váltak. Ilyen szín­térnek bizonyultak tisztavatásokkor és testületi kitüntetések átadásakor a Petőfi Akadémia és később a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia dísztermei, amelyek mind szellemiségükben, mind jellegükben illettek ezekhez az ünnepségekhez. A Ludovika-kertben a politikai és katonai elit zártkörű rendezvényei zajlottak, amelyeken gyakori vendég volt az állambiztonsági elit is. Számos korabeli fotó tanúskodik róla, hogy a Fészek Klub is kedvelt volt körükben mind hivatalos, mind magánjellegű ünnepléseikhez. A széles nyilvánosságnak szánt nagysza­bású ünnepségeiket rendszerint a Sportcsarnokban tartották, amely nagyszá­mú közönség befogadását tette lehetővé. 1948. január 24-én is itt ünnepelték a rendőrség megalakulásának harmadik évfordulóját, ahol Péter Gábor átvehette rendőr altábomagyi kinevezését. A rendőrség e nagy ünnepéről, amelyen olyan illusztris vendégek voltak jelen, mint Tildy Zoltán, Kádár János, Rajk László és Erdei Ferenc, a korabeli sajtó méltató cikkében számolt be.68 A nagy állami ünnepségek mindig távolságcsökkentő gesztusként is szol­gálnak a hatalom részéről, s ilyenkor a politikai elit a tér, valamint a távolság­65 A későbbi Erkel Színház épülete a Tisza Kálmán (1946-tól Köztársaság) téren. 66 Tildy Zoltán beszéde a jószándékű kritikáról a budapesti rendőr-nagygyűlésen. Kis Újság, 1945. július 22. 67 A Vígszínház 1951-1960 között működött ezen anéven. 68 A magyar köztársaság elismerését fejezem ki. Szabad Nép, 1948. január 25.

Next

/
Thumbnails
Contents