Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)

Hatalom és város – Budapest példáján - Argejó Éva: A város titkos bugyrai. Állambiztonsági terek és helyek. Kis titkosszolgálati topográfia, 1945–1953

Argejó Éva: A város titkos bugyrai. Kis titkosszolgálati topográfia 1945-1953 361

Az Andrássy út 60. baljós épülete a háztömb többi épületéhez hasonlatosan Feszty Adolf tervei alapján épült lakóháznak 1880-ban, s 1885-ben került Perlmutter Izsák festőművész családjának tulajdonába. A művész végrendelete szerint özvegyének és nevelt lányának halála után a pesti izraelita hitközség örökölte volna egész vagyonát, így Andrássy úti házát is, de 1937-től már a magyar nemzetiszocialista mozgalom Szálasi-féle szárnya bérelt itt helyiségeket. Bár a Horthy-rendszerben Szálasit bebörtönözték, hívei 1940-ben történt szabadulásáig is zavartalanul tartották meg gyűléseiket a házban, 1940 után pedig az egész épületet birtokba vették, és itt rendezték be a főhadiszállásukat. A nyilas hatalomátvétel után Szálasi ugyan a Várba költözött, hívei pedig a közigazgatás legkülönfélébb intézményeibe helyezték át a székhelyüket, de az Andrássy út 60. a vészkorszak idején a nyilas uralom egyik központjaként működött.'17 1945. január végén, Pest ostromának befejeződését követően néhány nappal egy „belügyminiszteri különítmény” költözött a házba élén Tömpe Andrással. Tömpe megkezdte a helyreállítási munkálatokat, és mint a jelentéséből megtudjuk, mindent megtett, hogy „az osztály zavartalan működésének biztosításához szükséges összes technikai előfeltételeket a fennálló nehéz viszonyok mellett is megteremtsük.”47 48 Az őrizetesekkel együtt ekkor 370 főt fogadott be az épület. Ettől kezdve az Andrássy út 60. előbb a PRO, majd ennek utódszervezetei, az ÁVO majd az ÁVH székházául szolgált. A különböző fogdákban lévők helyzete különbözött, de legrosszabb körülmények között az Andrássy 60-ban fogvatartottak voltak. Az épület már átvételekor szűknek bizonyult. A házak alatti pincéket a falak áttörésével összekötötték, s a pincelabirintusban börtönrendszert49 építettek ki, amely ily módon több száz rab befogadására vált alkalmassá. A teijeszkedés során az Andrássy út 62-t is elfoglalták, és itt rendezték be nagypolgári stílusban Péter Gábor dolgozószobáját. Lassan az egész épülettömböt megszerezték, így az Andrássy út 64-et és 66-ot is, sőt a Vörösmarty utcai rész házaiból is néhányat. Ebben a pincerendszerben folytatták le a különböző ügyek vizsgálati szakaszának kihallgatásait. Ismeretesek ebből az időszakból fényképfelvételek, amelyeken az Andrássy út 60. börtönőrei ellátják a politikai élet híres-hírhedt szereplőit, ételt osztanak nekik vagy a cellájukba kísérik őket. A képek egy normálisan működő börtön képét sugallják a külvilág felé, nyoma sincs rajtuk annak a brutalitásnak, amely olyan hírhedtté tette az épület nevét, pedig Décsi Gyula kihallgató tiszt szerint „iszonyú atrocitások”

47 N. KÓSA 2005. 139. p.

48 MÓL XIX-B-l-r-785-0002-1945. Tömpe András jelentése Erdei Ferencnek a politikai rendőrség működéséről. 1945. február 7.

49 Hamvay 2002.