Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Hatalom és város – Budapest példáján - Argejó Éva: A város titkos bugyrai. Állambiztonsági terek és helyek. Kis titkosszolgálati topográfia, 1945–1953
354 Hatalom és város - Budapest példáján voltak meglepő esetei is. Szabálytalanságok miatt elbocsátott politikai nyomozók, speciális ismereteiket felhasználva, tömeges autólopásokat hajtottak végre Budapest különböző kerületeiben. Mikor az igazi nyomozók lesre futtatták őket egy csali autóval, nem adták meg magukat, ehelyett izgalmas autós üldözés kezdődött a városon át, végül az „igazi” rendőrök a Hősök terénél „vad kézitusa után tudták a banditákat megbilincselni.”14 A háborús bűnösök begyűjtését követően Péter Gábor új feladatokat talált magának, alátámasztva a totalitarizmust vizsgáló Hannah Arendt azon meglátását, miszerint a titkosrendőrség az ország pacifikálása után kezdi meg igazi pályafutását, mivel égető szükségét érzi annak, hogy eredeti feladatai végrehajtása után is bizonyítsa hasznosságát, és megtartsa állásait.15 A politikai rendőrség információgyűjtésének területeit és célszemélyeit a mindenkori ellenségkép határozta meg, s Péter Gábor folyamatosan ellenségeket kreált. Az 1946 októberétől már Államvédelmi Osztály (ÁVO) néven önállósult szervezet16 egyre szélesebb merítési bázissal dolgozott, állambiztonsági munkája kriminalizáló jellegű volt. Már 1945 őszétől, az „ideges és izgatott légkör” miatt, felmerült az igény a politikai rendőrség részéről egy olyan bizalmi („B”) hálózat életre hívására, amely „híreket ad, és a szükséges megfigyeléseket végzi. Mindenütt, de főleg a közigazgatásban, kereskedelemben, ipari üzemekben, különböző intézményeknél, pártoknál ott kell lennünk, mindenről tudunk, hogy a politikai osztályt meglepetés ne érje. [...] Budapesten az a tapasztalat, hogy a kocsmák az illegális szervezkedések búvóhelyei, különösen Budán”.17 A korabeli dokumentum tanúsága szerint a társadalom transzparenssé tétele érdekében a PRO már korai időszakától megkezdte egy „B” hálózat szervezését Budapesten a foglalkozásuk miatt kiterjedt embercsoportokkal érintkezők, így pl. fodrászok és házmesterek körében, akiknek kiépített figyelőhálózata lassan átszőtte a mindennapi életvilágot. Még 1946-ban is több szervezet felgöngyölítéséről számolt be a sajtó, többek között arról, hogy márciusban a politikai rendőrség hosszas nyomozás után megkezdte a reakciós és demokráciaellenes tisztviselők eltávolítását a közhivatalokból,18 s ez már későbbi tevékenykedésének nyitányát jelentette. A belső A vád ellenük izgatás és demokrácia elleni szervezkedés volt. Kádárt 7 évre, Bilkeyt halálra ítélték, és 1951-ben kivégezték. 14 Elbocsátott politikai nyomozók bűnszövetkezetét leplezték le. Kis Újság, 1945. november 24. 15 Arendt 1992. 16 533.900/1946. BM. sz. Rendelet. Magyar Közlöny, 1946. 228. sz. 17 PIL274.Í. 11/12. ő.e. Balázs József r. ezredes előadása a bizalmi hálózat fejlesztésről. Vidéki politikai rendőrség konferencia 1945. október 1-3. 18 Fasiszták a minisztériumokban. Szabad Nép, 1946. március 10.
