Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Hatalom és város – Budapest példáján - Argejó Éva: A város titkos bugyrai. Állambiztonsági terek és helyek. Kis titkosszolgálati topográfia, 1945–1953
352 Hatalom és város - Budapest példáján ségekre. A rendőrkapitányságok keretében Nagy-Budapest területén - 14 fővárosi kerületben, valamint a hozzájuk szorosan csatlakozó peremvárosokban - összesen 23 helyen alakítottak kerületi politikai nyomozócsoportot.3 A 1945 elején megalakult PRO legfontosabb feladatának kezdetben a háborús bűnösök és a feloszlatott szervezetek tagjainak begyűjtését tekintette. A felelősök felkutatásáért és megbüntetése iránti mélyről jövő indulatot érzékelteti az a nyilvános akasztás, amelyet 1945. február 4-én az Oktogonon hajtottak végre: amikor Rotyis Pétert és Szívós Sándort, a 401. (büntető) munkaszolgálatos század két keretlegényét bírói ítélet alapján, a Hűség Házában sebtében font kötéllel felhúzták egy lámpavasra.4 A nyílt utcán történt akasztás a nyilvánvaló megtorlás szándékával történt. Az itthon maradt fasiszták és háborús bűnösök felkutatása már 1945 legelején kezdetét vette, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) pedig amerikai részről 1945 kora őszétől kezdte Magyarországra szállítani az országból kimenekült háborús bűnösöket. így került Magyarországra az elsőként hazahozott tíz háborús bűnös között Szálasi Ferenc, Bárdossy György és Imrédy Béla is, s az ő esetükben példás gyorsasággal született ítélet.5 „Amikor meglátták a Dunát, és a repülőgép ablakán keresztül észrevették, hogy Magyarország fölött vannak, az amerikai katonák szerint Szálasi Ferenc és rabtársai remegni kezdtek, és ettől fogva rendkívül idegesen viselkedtek.”6 - számolt be a korabeli sajtó hazaszállításuk körülményeiről. Amikor a Mátyásföldi repülőtérről beszállító rabkocsi megállt az Andrássy út 60. előtt, Péter Gábor úgy rendelkezett, hogy elsőként a mit sem sejtő Szálasi lépjen ki a rabomobilból. Akorabeli tudósítások szerint a nyilasok vezérének arcán döbbenet lett úrrá, amikor kilépvén, meglátta az épületet, ahonnan elindult valaha. A sors iróniájaként „visszatérhetett” valamikori székházába, az általa Hűség Házának elnevezett volt nyilasközpontba. A háborús főbűnösök kihallgatása során Péter Gábor egyenként megmutatta nekik a romba dőlt Lánchíd képét, és a fotó hátuljára feljegyezte, ki mit mondott e látványra. A későbbiekben vonattal a Nyugati és a Keleti pályaudvarra beérkező háborús bűnösöket a kerület politikai nyomozói várták igazoltatásra, s az őrizetbe veiteket egyből a budaörsi intemálótáborba szállították.7 Az itt3 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MÓL) XIX-B-l-j. (Belügyminisztérium. Közrendészeti Osztály) 107.L 1945. 5. doboz. Péter Gábor beszámolója. 4 PIL 274. f. 11/10. ő.e. Péter Gábor beszámolója a politikai rendőrség munkájáról. 1945. február 5 Az elsőként hazaszállítottak névsora: Bárdossy László, Endre László, Gömbös Ernő, Jaross Andor, Kassai Ferenc, Kunder Antal, Reményi-Schneller Lajos, Szőllősi Jenő, Imrédy Béla, Szálasi Ferenc. 6 Szálasit és tíz társát amerikai repülőgép Budapestre hozta. Magyar Nemzet, 1945. október 4. 7 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) XXIV. 1 (BRFK Központi Irattára) Minősítés nélküliek (1945) 82. d. 76. sorsz. 10.910/1945
