Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
A városok mindennapjai, életvilága - Tóth Eszter Zsófia: Ágnes és Ilona története. Egy bevándorló és egy bejáró munkásnő csecsemőgyilkossága a fővárosban az 1970-es években
Tóth Eszter Zsófia: Ágnes és Ilona története 333 legizált tényállás volt - beolvasztotta az emberölés alapeseti tényállásába.19 A törvény miniszteri indoklása szerint ennek oka többek között az volt, hogy a házasságon kívül született, törvénytelennek számító gyermekeket az 1946. évi XXIX. te. egyenjogúsította,20 tehát a házasságon kívül szülő nő törvényi védelmet élvezett.21 A törvény indoklása szerint a privilegizált tényállás,22 vagyis az enyhébb megítélés megszüntetését az is indokolta, hogy a szocialista időszakban a „gazdasági-társadalmi viszonyok átalakulásával”, a nyomor megszűnésével, az emancipációs beszédmód miatt a „nők megváltozott társadalmi helyzetével” megszűntnek gondolták a leányanyák kitaszítottságát a társadalomból.23 Az általános tankötelezettséget pedig gyógyírnak vélték a kulturális elmaradottság felszámolására.24 Ezen kívül a gyermekvédelmi rendszert is magas szintűnek, az egyedülálló anyákat segítőnek vélték.25 Mindezt több korabeli, empirikus alapokon nyugvó kriminológiai kutatás és az általam elemezett esetek is cáfolják. A szocialista időszakban a bírói gyakorlatban a büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként tehát leginkább arra lehetett hivatkozni, hogy az anya a szülés során beszűkült tudatállapotban és kényszerhelyzetben volt.26 A Legfelsőbb Bíróság erre vonatkozó 15. számú Irányelvét szem előtt tartva, a bírók a korszakban elenyésző számú esetben minősítették az újszülött megölését előre kiterveltnek, aljas indokból elköve- tettnek, mert maga a titkolt terhesség nem volt az előre megfontolt szándék alapjának tekinthető.27 Az Irányelv szerint a büntetés kiszabása során minden 19 A privilegizáltság kérdésköréről ld. még: CSERES 2000. 48-49. p. A rendszerváltás után, az 1998. évi LXXXVII. tv. 40§, az újszülött megölését, mint tényállás ismét önállóan, privi- legizáltan kezelte, egészen a 2003. évi II. tv-ig. Azóta ismét nem számít privilegizált tényállásnak. A témával kapcsolatban ld. pl.: MÉSZÁROS 2002.; VARGA 2002. 11. p., Mivel a korszakban tehát az újszülöttgyilkosság beolvadt az emberölés alapesetébe, a bűnügyi statisztikákból nehéz lenne rekonstruálni a felderített esetek számát. CSERES 2000. 60-63. p. 20 TÁRKÁNY SZŰCS 1981. 142. p. 21 KOVÁCS 2001.8. p. 22 A Csemegi-kódex 284.§.-a a 19. századi Európában megfigyelhető törekvéseknek megfelelően mint „gyermekülést” rendelte elbírálni azon anya cselekményét, aki a házasságon kívül született gyermekét a szülés alatt, vagy közvetlenül a szülés után szándékosan megölte. A korabeli érvelésmódok szerint a privilegizálást indokolta a házasságon kívül született gyermeket övező megvetés és a terhességét kényszerűen titokban tartó anya kivételes pszichés állapota. KOVÁCS 2001. 25. p. 23 A lányanyák korabeli helyzetére vonatkozóan ld. TÓTH 2008. 24 CSERES 2000. 52. p. 25 KOVÁCS 2001.8. p. 26 KOVÁCS 2001. 12. p.; CSERES 2000. 52. p. 27 ZSIGMONDI MÁRIA: Oltalmat a születendőnek! 2. Nők Lapja, 1988. április 9. 3. p., április 16. 7. p. Az előre kiterveltség megállapításához az szükséges, hogy az elkövető a helyet, időt, módot előre átgondolja, valamint lényeges előkészületet tegyen. RÁKÁR 2001.52. p. Raskó
