Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
A városok mindennapjai, életvilága - Szécsényi Mihály: A budapesti prostitúció átalakulása az 1960-as években
Szécsényi Mihály: A budapesti prostitúció átalakulása az 1960-as években 323 Anna leírása a galerikről egyértelműen negatív, a bűnözést és a szexuális szabadosságot, a társadalom célkitűzései iránti közömbösséget vagy szembenállást összekapcsolja a lányok, a nők kihasználásával. Egy másik magyar írónak, Komád Györgynek már ekkor differenciáltabb véleménye volt a galerikről. 1963-ban így írt róluk: „Fénykorában a galeri többféle előnyt biztosít tagjainak. Amolyan kölyökszakszervezetként a fiatalok pénzzel segítik, etetik, ruházzák, jobb munkahelyre hozzák be, tanácsokkal látják el egymást, (az) ismerkedésnek, szórakozásnak kivételes lehetőségeihez jutnak. Természetesen némelyik galeri harci testület is, a huligán általában fázik egyedül, meghittebb úgy verekedni, ha mellette is lendül egy ököl. A legfontosabb azonban a közösség - jelen esetben kétségkívül eltorzult és menekülő - igénye.”31 Ezekben a közösségekben is megjelentek az „amatőrök”, ahogyan Heller Farkas nevezte őket írásában, vagy Konrád kifejezésével élve, a „személytelen szexus”. A felnőttek közösségének normáit tagadó és szándékosan megsértő fiatalok közel sem cselekedtek új és ismeretlen dolgokat. „Az első akadályt elhárító szexuális non-konformizmus nemcsak a huligán-fiatalok kiváltsága. A többiek is rájönnek, hogy a felnőttek ellenállását nem annyira orvosi-pedagógiai, mint inkább érzelmi és valláserkölcsi tilalmak szigorítják. Az idősebbek nemi viszonylatait megfigyelve, kétségbe kell vonniuk az önmegtartóztatás javallóinak őszinteségét.”32 - fejtette ki Konrád György. Itt az ideje feltennünk a kérdést: mi volt az oka, milyen út vezetett a prostitúcióhoz az 1960-as években? Az ismertetett három ügyben, véleményünk szerint, megtalálhatóak azok a mozzanatok, amelyek erre magyarázatul szolgálhatnak. A prostituálódás többnyire ugyanis nem nagy trauma vagy hirtelen döntés eredménye azok számára, akik részt vettek, vagy részt vesznek benne. Jack D. Douglas Hogyan váljunk büszke kurvává? című tanulmányában így ír erről a folyamatról: „azok a lányok, akik végül kifejezett pénzbeli fizetséget is elfogadnak nemi aktusokért, úgy tűnik, általában összetett, apró lépésekből (kvantumugrásokból), előkészületi lépésekből álló úton jutnak el idáig.”33 Ezeket a nőket eleinte dermeszti a megszégyenítéstől való rettegés, vagy annak akár csak a gondolata. A szégyentől való félelem, helyzettől függően, hol felbukkan, hol meg eltűnik. Ha folytatják ezt az utat, és sikerül megszégyenítés nélkül megúszniuk, a szégyen önbizalommá alakul. A társadalmi kirekesztéstől, a stigmatizációtól való félelem a polgári társadalomban vált ilyen erőssé, szinte tudatalattivá. A félelemtől és a szégyenérzettől történő fokozatos megszabadulás, függetlenedés eredményezheti azt, hogy valaki, először szűkebb 31 KONRÁD 1963b. 340. p. 32 KONRÁD 1963a. 258-259. p. 33 Douglas 2001.202. p.
