Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
A városok mindennapjai, életvilága - Frisnyák Zsuzsa: A telefon nélküli élet
Frisnyák Zsuzsa: A telefon nélküli élet 299 A nyilvános telefonhálózat minőségi és területi különbségei azzal a következménnyel jártak, hogy az országrészek közötti napi forgalomban torlódások keletkeztek: „ma Budapest és Debrecen között 49 éipár van, és 49 beszélgetést lehet egyszerre végrehajtani. Legalább kétszer annyi kellene. Tehát arról van szó, hogy Budapest összes telefonja, tehát mintegy 700 ezer telefon és a Debrecenben lévő, a város és környékén lévő mintegy 35 ezer előfizető közül egyszerre egymással 49-en beszélhetnek. Nos, mi lenne a megoldás? Hát többek között mondjuk az, hogy fel kell bővíteni és egy kábelt le kell fektetni. Tessék elképzelni. Budapestről indul az árokásó, mennek a kilométerek, kábelek a földbe, fektetünk pénzt bele és tulajdonképpen mit fogunk megoldani? Egy forgalmi feszültséget az ország két területe között”.15 A Magyar Posta adminisztratív eszközökkel és a jogszabályok módosításával is igyekezett a forgalmi torlódásokat megszüntetni. 1976-ban pl. kezdeményezték a közületi titkos telefonszámok használatának korlátozását.16 A közüle- tek jelentős része ugyanis, a telefonkönyvekben közzétett telefonszámokon túl más, titkos állomásként kezelt, de nyilvános használatú állomással is rendelkezett. Budapesten kb. 9 ezer állomás adata nem szerepelt a telefonkönyvben, mert azokat a közületek titkos állomásként kérték felszerelni. Ez azt jelentette, hogy a közületek felé irányuló hívások csak a telefonkönyvben közzétett állomásokra koncentrálódtak. A Magyar Optikai Müvek 83 főállomása közül például 37 titkos volt, a Központi Fizikai Kutató Intézet 63 állomása közül pedig 61 titkos. Telefonhálózatok a városokban A legnagyobb helyi távbeszélő hálózat értelemszerűen a budapesti volt. 1955- ben 111, 1965-ben 183, 1975-ben 306, 1985-ben pedig 392 ezer főállomás17 működött a fővárosban. 1970-ben 24, 1978-ban 30, 1986-ban még mindig csak 35 beszélőhely esett száz lakosra Budapesten. A beszélőhely-sűrűség tekintetében Budapestet a Kádár-korszak utolsó éveire már Moszkva is megelőzte, nem 15 Tóth Illés felszólalása az MSZMP budapesti pártértekezletén 1985. március 9. Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban BFL). XXXV. 1 .a.2. (Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottságának iratai. Vezető testületek és titkárok. Pártértekezletek) 8. ő. e. 16 KPM Postafőosztály 8. szakosztály: Jelentés a távbeszélő forgalmi torlódások megszüntetése érdekében szükséges jogszabály módosítások tárgyában, 1976. február 7. MOL M-KS 288/42. 1976. ll.ő.e. 17 A főállomás olyan előfizetői állomás, amely a központhoz csatlakozik. A statisztikai gyakorlatban a főállomás az ikerállomás és alközponti áramkör gyűjtőneve. Az ikerállomás olyan távbeszélő állomás volt, amely a főközponthoz két társállomásával közös áramkörrel kapcsolódik. Az áramkört a két előfizető azonos jogokkal, közösen használta.
